Bemutatták az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónát érintő fejlesztési dokumentumot. Ebben fő prioritásként a képzett munkaerő biztosítását, a már elkezdett infrastrukturális fejlesztések folytatását, valamint a turisztikai jellegű beruházások megvalósítását jelölték meg. A program révén Heves megyébe 1200 milliárd, míg a teljes zónába 11 ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz érkezik majd a 2020-2030 közötti időszakban.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónát érintő fejlesztési dokumentum bemutatásakor emlékeztetett, hogy egy másfél évvel ezelőtt kezdődött program részeként az országban összesen négy zónát hoztak létre. Ezek egyike a hat megyét felölelő északkelet-magyarországi. A zónát érintő fejleszti dokumentum elkészítésére a kormánybiztosok vezetésével az érintett városok képviselőit, az ott található egyetemek és érdekképviseletek vezetőit kérte fel a szaktárca. A dokumentum egyaránt tartalmaz gazdasági-és társadalomfejlesztési, valamint környezetvédelmi célkitűzéseket. Meghatározták a legfőbb prioritásokat és ezekből levezetve dolgozták ki azokat a projekteket, amelyeket a támogatási összegből végre kívánnak hajtani.

Heves megyébe a 2020-2030-as időszakban mintegy 1200 milliárd forintos, míg a teljes zónába 11 ezer milliárd forintos fejlesztési pénz érkezik.
A gazdaságfejlesztési dokumentumban legfőbb prioritásként a képzett munkaerő biztosítását jelölték meg, melyben az Eszterházy Károly Egyetemnek különösen nagy szerep jut. A másik cél a turizmusfejlesztés, melyhez szorosan kapcsolódik az az infrastrukturális beruházási lánc, melynek első elemei már el is készültek.
„Hamarosan megjelenik az a kormányrendelet, amely az útprogram 2.0-ás változatát tartalmazza. Ez egy 3200 milliárd forint nagyságrendű program”
– fogalmazott Palkovics László. Hozzátette azt is, hogy a Mátrai Erőmű átalakítása szintén része a gazdaságfejlesztési programnak. Ennek keretében az eddigi széntüzelés helyett egy sokkal környezetbarátabb rendszert dolgoznak ki.

Szabó Zsolt a Heves megyei 3. számú választókerület országgyűlési képviselője ugyanakkor célként jelölte meg, hogy a Hatvan-Gyöngyös-Eger fejlesztési tengelyt kiterjesszék a megye egészére, így a pétervásárai és a hevesi járásra is.
„Minden gazdaságfejlesztési terv úgy hajtható végre, ha minden egyebet is fejlesztenek közben. Az utakat, infrastruktúrát, bölcsődéket, oktatást. A cél a munkanélküliségi ráta leszorítása akár a 2%-os szintre”
– mondta Szabó Zsolt. Hozzátette azt is, hogy a megyében két kiemelt turisztikai övezet van. Ezek egyike a Tisza tó, a másik pedig a Bükk-Mátra tengely. A cél az, hogy ennek a két tengelynek az összeköttetése megvalósuljon.

Szabó Zsolt a fejlesztési dokumentum másik prioritásaként nevezte meg az iparfejlesztést, mely egyaránt vonatkozik a magyar tulajdonban lévő cégekre, illetve a külföldi befektetők által megvalósuló beruházásokra.
A Mátrai Erőművel kapcsolatos miniszteri állásfoglalással kapcsolatban Szabó Zsolt megerősítette, hogy a cél a munkahelyek megőrzése és hogy minél többen és minél közelebb találjanak megélhetést a lakóhelyükhöz. Ezáltal megvalósítható a fiatalok helyben maradása.

Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke annak a tervező csapatnak a munkáját dicsérte, melynek segítségével létrejöhetett a dokumentum. Az Eszterházy Károly Egyetem, a Heves Megyei Önkormányzat szakmai csapata, az országgyűlési képviselők, illetve a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az agárkamara is kivette a részét a munkából.
„2020 és 2030 között Heves megye víziója az, hogy egy olyan megyét tudjunk magunkénak, ahol a megfelelő társadalmi innováció mellett egy erőteljes gazdasági fejlődés is fenntartható. Kerestünk és találtunk olyan kitörési lehetőségeket amelyek akár az ipari-gazdasági fejlesztésben, akár a turizmusban meghatározzák a megye jövőjét”
– fogalmazott Juhász Attila Simon. Beszélt arról is, hogy a megyének nagyon fontos feladatai lesznek abban, hogy a TOP 2-ben, a Versenyképes Magyarország Operatív Programban lehetőség szerint ezeket a fejlesztéseket tovább folytassa. Arra törekszenek, hogy az egész megyéről elmondható legyen: egy vonzó, élhető és a gazdasága által megfelelő életszínvonalat biztosítani tudó megye.

Palkovics László miniszter a sajtótájékoztató végén az Eger Hírek értesüléseit megerősítve kameránknak elmondta, hogy az Eszterházy Károly Egyetem 2021 augusztusától válthat fenntartót, jelenleg már az előkészítő munkálatok folynak. Az Egri Főegyházmegye a jelenleg öt karral – informatikai, gazdaság- és társadalomtudományi, pedagógia, bölcsészettudományi és művészeti, illetve természettudományi – működő intézményt veheti át melynek ügyét mind az érsekség, mind pedig az egyetem vezetése támogatja – emelte ki Palkovics László.
Korábban írtuk
Úgy tűnik, eldőlt: egyházi fenntartásba kerül az Eszterházy Károly Egyetem
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!














