A kormány döntése értelmében az online kasszát használó kereskedők 2021. január 1-jétől kötelesek biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. A Magyar Bankszövetség már tavaly novemberben szorgalmazta, hogy legyen kötelező az elektronikus fizetés. A tapasztalatok szerint a felkészülés a kisebb üzletekben nem halad minden zökkenő nélkül, a halasztást felvető kereskedők kérését már másnap elutasították. A határidő két hét múlva lejár.
Az intézkedést nyilvánvalóan gyorsította a járvány, de nem új terv, hogy jelentősen csökkenjen a kézpénzforgalom, és kifehéredjen, átláthatóbbá váljon a gazdaság.
Ugyanakkor tény, hogy a Magyarországon működő kártyaelfogadók üzleti modellje és gyakorlata kevéssé fókuszál a kisvállalkozásokra, emiatt sem a terminálok beszerzésének folyamata, sem az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások kínálata nem volt ennek a szegmensnek az igényeire szabva.
A technikai háttérről pár napja részletes cikket közölt az Eger Hírek
Januártól az egri kereskedőknek is biztosítaniuk kell az elektronikus fizetés lehetőségét
Már az online pénztárgépek beszerzése sem ment zökkenők nélkül, – persze minden ilyen változás nehézségekkel jár – hiszen sokak számára nem volt világos, kinek kötelező és kinek nem, és ha nem, akkor ennek mi az oka.
A fodrászok, kozmetikusok például mentességet kaptak, miután ha többen is dolgoznak egy nagyobb üzletben, nem várható el, hogy mindenkinek külön gépe legyen, az egyéni, illetve a közös költségek elszámolása ugyanis bonyodalmakkal jár. Ugyanakkor előfordul olyan helyzet, hogy az egyszemélyes fodrászat dolgozója csak számlát ad, a szomszédban működő masszőr – legyen az akár svédmasszázs, thai masszázs vagy bármi más – a szintén egyszemélyes szalonban pedig online gépet használ, és mostantól az elektronikus fizetés lehetőségére kötelezik.
Mint tapasztalataink mutatják, a fent említett helyeken sem kockáztatnak a vállalkozók, minden esetben adnak a számlát a kuncsaftnak. Nem véletlen, hogy az intézkedés bevezetése óta a NAV közreműködésével hatalmas plusz bevételhez jutott a hazai költségvetés.

Ez a kitérő azért volt indokolt, mert
januártól csak az online géppel rendelkezőktől követelik meg az elektronikus fizetési lehetőséget.
Számos kisebb forgalmú, esetleg idősebb vállalkozó számára azonban mindenképpen kihívást jelenthet ez a kötelezettség.
A rendelkezés kapcsán a szakmai tanácsadó szerepét felvállaló Bankszövetség pontokba foglalta javaslatait. Ezek mind a kézpénzforgalom ösztönzését célozzák különböző eszközökkel. A kártyatársaságok, akik szintén érdekeltek, az edukációs tevékenység fontosságáról nyilatkoznak, magyarul: meg kell szervezni legalább egy rövid tanulási, támogatási projektet, elkészíteni a rövid oktatófilmeket – ilyeneket már akkor is láthatunk, ha például vásárolunk egy kávégépet, és kíváncsiak vagyunk a használati tanácsokra – a zökkenőmentes átállás érdekében, tekintettel az idősebb korosztályra. Az iskolákban sem árt tudatosabban felkészíteni a diákokat, hogy aztán tudatos fogyasztókká váljanak.
Szólni kell arról a nem kevésbé fontos körülményről is, hogy a kártyahasználat után a bank általában jutalékot von le a kereskedőről. Ilyenkor, mondanunk sem kell, a többletköltség nyilván a vevőre hárul.
A szövetség szerint fontos az állami intézmények, állami vállalatok, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus útra terelése.
Itt vannak jó példák, de hogy a parkolásért mindenhol lehessen kártyával fizetni, az még csak álom. És hogy Egerben, az EVAT parkolóházában csak készpénzt fogadnak el, ez azt a hurkasütőt vagy virágárust is sérti, aki immár kötelezett a kártya elfogadására.
Fotó: Freepik.com
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!













