Az ügyészség két esetben is vádat emelt cserbenhagyó autósokkal szemben.
Az Egri Járási Ügyészség cserbenhagyás vétségével vádolta azt a 40 éves férfit, aki 2021. április 24-én a délelőtti órákban a 33. számú főúton haladt Poroszló felől Besenyőtelek felé autójával, amikor figyelmetlensége miatt áttért a menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávba, ahol nekiütközött a vele szemben szabályosan haladó gépkocsi bal oldalának. Az ütközés következtében a vétlen autó megpördült és az úttestre merőlegesen állt meg, míg a vádlott járművének bal első kereke kitörött és az úttest jobb szélére sodródva állt meg. A balesetben személyi sérülés nem történt, erről azonban a balesetet okozó férfi nem győződött meg, hanem a járművéből kiszállt, és azt hátrahagyva gyalogosan elhagyta a helyszínt.
Az ügyészség vádiratában pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabására tett indítványt.
Szintén a központi járási ügyészség emelt vádat azzal a mogyoródi férfival szemben, aki 2020 őszén a kora délutáni órákban a Tisza-tó mellett található árvízvédelmi gáton Poroszló irányából Sarud irányába közlekedett járművével. Haladása során három versenykerékpárral közlekedő személy jött a vádlottal szemben, akik közül kettőnek sikerült a szűk úttesten lehúzódnia és megállnia, azonban harmadik társuk érintőlegesen nekiütközött az előtte haladó biciklis hátsó kerekének, s ennek következtében az úttestről jobbra letérve megállt, majd a kerékpárról ledőlve elesett. A balesetben személyi sérülés nem történt, erről azonban a vádlott nem győződött meg, a helyszínen vagy annak közelében nem állt meg, hanem a gépjárművével a baleset helyszínéről elhajtott.
A vádhatóság ebben az esetben pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
A Büntető Törvénykönyv rendelkezései szerint ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a cserbenhagyás vétségét az a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője követi el, aki a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. A súlyosabb bűncselekmény jelen esetben a segítségnyújtás elmulasztása lehet.
A tárgyalt bűncselekmény hátterében a KRESZ 58. §-ának (1) bekezdésében foglalt azon szabály áll, mely szerint a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.
A fotó illusztráció!
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!














