Ma került a helyére a Barátok templomának éke a két torony közé – szúrta ki Badacsonyiné Bohus Gabriella idegenvezető, aki közösségi oldalára töltött fel fotót a végeredményről. Mit is írhatnánk? Csodálatos.
Mint arról korábban a Egri Szeplőtelen fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, ismertebb nevén Barátok templomának felújítási munkálataival kapcsolatban írtunk, megújul a szomszédos rendház épülete is, a kolostorból szálláshely lesz zarándokok és turisták részére.
Igazodva az utóbbi idők épületfelújításaihoz, a ferences templom is egy, a jelenleginél nagyságrendekkel finomabb és visszafogottabb színt kapott. Ahogyan a tervezők írják:
“A színek kiválasztásánál a kőszerű szín megfelelő árnyalatát az épületen fellelhető bogácsi tufakő elemek határozzák meg. A másik szín, a falmezők színe a falkutatás során előkerült meleg árnyalatú, szürkével tört világos krémsárga egyik árnyalata lesz, melyet a helyszínen felhordott nagyobb kiterjedésű mintafelületek alapján lehet majd kiválasztani.”
Az átfestés mellett már számos egyéb beavatkozás is történt. Fúrt megoldással szigetelték a falakat – orvosolva ezzel az épület erős vizesedését, kicserélték a lábazati köveket, állapottól függően renoválták, vagy újragyártották a nyílászárókat és felújítják a tetőt is. A munkák befejeztével, várhatóan 2021. végén eredeti pompájában kaphatjuk vissza a templomot.
A templomról
Az egri ferences templom (hivatalos nevén a Szeplőtelen fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén „Barátok temploma”) a Kossuth Lajos utca 14-ben áll.
A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). A kapu fölötti kőtábla felirata: fILIæ patrIs æternI MatrIs fILII DeI sponsæ spIrItVs sanCtI VIrgInIs sIne Labe honorI assVrpeXIt. ope ære piorum cura fratrum minorum. Alatta az íven: a te házadat szentség illeti uram Zsolt 02.
Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker. A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik.
A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben.
Forrás: EgriNapok, Wikipedia
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
