Spiegelhalter László, vagyis közismertebb nevén Spigiboy megkerülhetetlen alakja a hazai diszkóéletnek. Pályája az 1990-es évek elején, tehát pont 30 évvel ezelőtt indult, és egyik emblematikus bulihelyszíne az egykori Kazamata, a későbbi Broadway volt. Spigi ha úgy tetszik „civilben” Vácrátót polgármestere is lett időközben, az Eger Hírek itt látogatta meg, hogy kérdezze őt az elmúlt 30 évről.
Pályád indulása az 1990-es évek elejére esik. Egerben ez egy kulturális értelemben fellendülő időszak volt, új helyek nyíltak, új kezdeményezések születtek. Mit jelent neked a város?
– „Eger városa a papok városa” (nevet), de nem… nekem a Kazamata, később Broadway tulajdonképpen hazai pálya. Nagyon-nagyon sokat jártam én oda, mint ahogy később a Ligetbe is. Imádtam azokat a bulikat. Egyrészt a csinos egri leánykák miatt, másrészt az utánozhatatlan hangulat miatt. Nem is olyan régen, három-négy éve csináltunk egy bulisorozatot, ami iszonyat teltházakkal ment. Úgyhogy én imádom a várost magát is, de a bulikat külön, mert azok biztos, hogy mindig nagyon-nagyon jók.
Hogyan indult ez a korszak, miben volt más, mint a mai?
– Akkoriban nem voltak még olyan helyek, amik csak diszkónak jöttek létre. Az volt a trend, hogy egyes vendéglátóhelyek eleinte megszerveztek egy péntek, vagy szombat esti bulit, és lassanként alakultak ki az állandó helyszínek. Ilyen volt a Kazamata is. A kilencvenes években a zene azért még nem volt mindenki számára elérhető, mint manapság. Ma ugyanis a Youtube-on, vagy a Spotify-on, vagy egyéb stream oldalakon a srácok gyakran előbb hozzájutnak egy új zenéhez, mint a lemezlovasok. Régen ez nem volt így. A kilencvenes években azért foglalkoztattak a rádiók is lemezlovasokat, mert ők jutottak hozzá először az új zenékhez, amikből aztán később rádiósláger lett. Ma ugyan fontos a zene, de aztlátom, hogy az a második helyre szorult. Most azt látom, hogy a srácok előttünk állnak, és egyvégtében élőben nyomják ki a bulit. Egyfajta közösségi oldalakon folyó „sztárkodás” lett a diszkólátogatásból. Ez a folyamat jó is, meg rossz is. Attól, hogy nekem nem annyira jön be, attól még ez a jelenség létezik.
Mennyire gyorsan változik mostanában a zenei ízlés?
– Nagyon gyorsan. Régen két-három-négy évig is kihúzta egy-egy zenei stílus, ma már sokkal gyorsabban váltakoznak. Vagy nem is inkább változásról van szó, hanem inkább egymásra csúszásról. Ha feltűnik valami új, akkor az elkezd futni, de nem tud egyeduralkodóvá válni, mert egy-két hónap múlva jön valami még újabb. Azok a srácok, akik pénteken eljönnek egy techno partira, lehet, hogy szombaton a szalonnasütéskor már mulatóst hallgatnak. Egyetlen nap alatt képesek váltani, és mindenhol megtalálják a maguknak való jót. Én pedig azt mondom, hogy nincs rossz zene, legfeljebb olyan, ami nekem kevésbé tetszik.
Meddig lehet ezt DJ-ként csinálni?
– Ha elnézem a B. Tóth Lacit, akkor azt mondom, hogy nagyon sokáig…
Fotó: Adam Bertalan
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
