Elkezdődött az építési alapanyagok árának csökkenése, de a korábbi szintre már nem fognak visszatérni – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének. A szakember a kormányzati intézkedéseket is értékelte, amelyek szerinte csak részben érték el a céljukat.
„Ökölszabály szerint most, októberben körülbelül 20-25 százalékkal kerül többe építeni, mint februárban. Ennek a kétharmadát a világkereskedelmi folyamatoknak, az építőanyag-piaci árrobbanásnak tudhatjuk be. Normál körülmények között, ha az elmúlt három-négy évet nézzük, évről évre körülbelül 10-12 százalékkal drágult az építkezés” – felelte Koji László arra a kérdésre, hogy mennyivel drágultak az építkezések egy-két évvel ezelőtthöz képest, hozzátéve, hogy a kitettség kapcsán a szakember elmondta, hogy hazánkban az építőanyagok 48%-ban kitettek az importnak, amivel a V4-eken belül, de talán az egész az unión belül a legnagyobb importkitettségűek között vagyunk. „Magukat az építési termékeket nagyobb volumenben kellene az országban előállítani. Középtávon el kellene érni, hogy az építőanyag és az építési termék behozatali aránya 30 százaléknál ne legyen nagyobb” – hangsúlyozta. A fát és a vasat, mint alapanyagot például a továbbiakban is importálni kell majd, de a cél, hogy legalább a gyártás itthon történjen.
Hogy mekkora növekedés is várható még idén az építőipartól, arról elmondta, hogy a hazai építőipar termelése az elmúlt két évben is 20%-ot bővült (miközben a 15% lenne a célszerű növekedés). Idén 15%-os növekedésre van most kilátás, ugyanakkor a jövő évi választások pszichózisa is érzékelhető a piaci szereplők körében. A kormányzati ciklusok egyben beruházási ciklusokat is jelentenek, ami az itthoni építőipar számára kifejezetten fontos, ahol 60 százalékos az állami és az önkormányzati megrendelések aránya (máshol 50% körül van).
Az építőipar megvédése érdekében a kormány nyáron regisztrációs kötelezettséget vezetett be a az építőanyag-exportokra. Koji László ezt értékelve elmondta:
A kormányzati intézkedések elérték az alapvető céljukat, és mi is, mert tudtunk dolgozni, hiszen nem alakult ki az építőipari termelést fékező áruhiány.
Az extraprofit adó viszont szerinte nem hozta az elvárt eredményeket, az érintett cégek ugyanis inkább megfizették azt, mert attól tartottak, hogy ha árat csökkentenek, a kereskedők viszont nem, akkor a profit átvándorol más piaci szereplőkhöz. „Most viszont kezd anyagbőség lenni a piacon, és árcsökkenés is megjelent, ami igazából nem a profitadó hatása, hanem a megváltozott keresleti-kínálati viszonyokból ered.”
Szeptemberben a kritikus termékek ára csökkenni kezdett. „Ha kifut a korábban magas áron beszerzett mintegy másfél havi készlet, akkor végre a kereskedelmi árakban is érvényesülhet az árkülönbség. A generálkivitelezők jelzései szerint ez elkezdődött, október eleje óta olcsóbban juthatnak hozzá a fa-, réz- és alumíniumalapú termékekhez, valamint a kőzetgyapot szigetelőanyagokhoz.
Nagyjából 10-15 százalékkal mérséklődtek az árak, ami messze van attól, ahonnan indultak, és a korábbi szintre már nem is fognak visszatérni.
– hangsúlyozta Koji László. Hozzátette, az áremelkedések ellenére növekszik a piaci kereslet, méghozzá összehasonlítható áron, amiből az infláció ki van pakolva.
Forrás, fotó: Világgazdaság, porfolio.hu, Getty Images
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
