Csütörtökön az egri Cinema Agria moziban is teltházzal indult a Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya producerek által vászonra vitt Elk*rtuk című film vetítése, amely a rendező szándéka szerint a 2006-os budapesti eseményeket mindenki számára közérthető módon dolgozta fel. A Keith English rendező és Josep M. Civit operatőr nevével fémjelzett mozi műfaját tekintve politikai krimi, mely az előzetes várakozásoknak megfelelően óriási népszerűségnek örvend.
Berényi Tamás, az egri Cinema Agria mozit üzemeltető Agria Film Kft. ügyvezető igazgatója az Eger Hírek kérdésére a film premierjét követően elmondta, hogy városunkban is teltházzal indult a film vetítése, amire a foglalások számát tekintve folyamatosan nagy az érdeklődés.
Az ügyvezető elmondta továbbá, hogy a következő napokra már most szinte tele vannak az előadások, így amennyiben teltházas lesz ez a hétvége, akkor a következő hétvégén is műsorra fogják tűzni a filmet.
A közösségi médiában terjedő információk szerint már a vetítés első napján sok fiatal vett részt, amivel megdőlt az az ellenzéki narratíva, hogy mérsékelt érdeklődés övezné a filmet a fiatalabb generáció körében.
Keith English is egy olyan alkotással lepte meg a magyar közönséget, amelyről még sokáig fognak beszélni.
– írja filmkritikájában a Magyar Nemzet.
Méghozzá azért, mert egy igencsak elgondolkodtató mozi született egy olyan filmműfajban, amely a fiatalok számára is élvezhető. Ha Az elnök embereivel hasonlítjuk össze Keith English filmjét, akkor egészen zavarba ejtő az, hogy 1976-ban azért kellett távoznia a világ egyik leghatalmasabb vezetői pozíciójából Nixonnak, mert lehallgatták az ellenzéket. 2006-ban viszont még akkor se mondott le hazánk akkori miniszterelnöke, amikor egy olyan hangfelvétel látott napvilágot, amelyben a saját hangján vallja be, hogy becsapta a népet, hogy hazudott. Miközben a néző drukkol a Bánovits Vivianne és Mózes András által igazán hitelesen alakított fiatal hősöknek, hogy igazukért ki tudjanak állni, hogy ne törje meg az erkölcstelen hatalmi manipuláció az igazságba vetett hitüket, aközben azon veszi észre magát, hogy egy egészen nagy horderejű történetbe csöppent.
Az Elkxrtuk esetében ugyanis nemcsak arról van szó, hogy ki kell deríteni a rejtélyt: ki szivárogtatta ki azt a beszédet, amely normális esetben egy kormány bukásához vezetett volna, hanem arról is szó van, hogy meg kell értenie a nézőnek azt a még bonyolultabb történetet, miért maradhatott ilyen mértékű morális csőd után mégis hatalmon a Gyurcsány-kormány.

Josep M. Civit operatőr igazi akciófilmhez illő kameramozgások révén mutatja be az utcán zajló tüntetéseket, és a szívet facsaró rendőri terrort, amelynek kettős célja volt. Egyrészt a tüntetőket kellett az utcáról elzavarni, másrészt olyan mértékben megfélemlíteni a magyar népet, hogy jó időre elmenjen a kedve attól, hogy véleményének utcai tüntetés révén adjon hangot. A film azért is pörgős és izgalmas, mert párhuzamos montázs révén halad egymás mellett két szál. Az egyik szálban kiderül a politikai hazugság és ez utcai zavargásokhoz vezet, melyeket brutálisan lever a rendőrség, a másik szálban egy fiatal szerelmespár – egy újságíró fiú és egy marketinges lány – szembeszáll a hatalommal azért, hogy kiderüljön az igazság. Bendi Balázs forgatókönyvírót dicséri, hogy nem ítélkezik szereplői felett, ezt a nézőkre bízza. A történet hőseinek viszont tényleg egy egészen izgalmas rejtélyt kell megfejteniük.
Mégpedig azt, milyen politikai marketingfogással terelte el a Gyurcsány-kabinet a világrengetően botrányos hangfelvétel nyilvánosságra hozásáról az emberek figyelmét.
A Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya producerek által jegyzett alkotás egyik legnagyobb érdeme, hogy tényleg megérti a néző, milyen mesterterv alapján volt képes hatalomban maradni Gyurcsány. A filmnek egyébként van még egy főszereplője, Dobrev Klára, akit Gubás Gabi alakít úgy, hogy még a mozgásában is sikerült megidéznie a baloldali politikusnőt. Ő beszél arról a filmben, hogy lesznek járulékos veszteségek.
A film megnézése után, az őszi utcán sétálva ott motoszkál még az ember fejében ez a két szó, és azon gondolkodik, milyen összefüggésben hallotta ezt korábban. Ám elég csak ránézni a naptárra. 1956 novemberében is voltak járulékos veszteségek.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!














