Hiába a Békéscsaba nyolcgólos győzelme, Szecsődi Laura orsócsonttörése jelenleg komolyabb érvágás. Fenyves Balázs tudósítása.
Még, ha mi nem is, vendég részről a szezon eddigi legfontosabb mérkőzéseként aposztrofálták a szombat esti Eszterházy SC – Békéscsabai ENKSE rangadót. Vendég részről volt benne valami, hiszen ezen a meccsen múlott, hogy sikerül-e a maximálisan megszerezhető tizenhat ponttal alapszakaszt nyernie a lila-fehér alakulatnak, amivel ma esti ellenfelét már hat pontra szakította volna le maga mögött, vagyis fél lábbal a K&H Ligábanérezhette volna magát. Hazai oldalon nem használtunk ekkora szavakat a találkozó felvezetőjeként, jóllehet, egy egri győzelem olyan pozíciót eredményezett volna a rájátszás kezdetén, ami még nagyon sokat érhetne a folytatásban.
Elöljáróban ilyen előjelekkel készülhetett az NB I/B keleti csoportjának két éllovasa idénybeli második egymás elleni összecsapására. A tétnek megfelelően, a körítés is kiválóra sikeredett. Egy külön szektort csak a békéscsabai szimpatizánsok töltöttek meg, akik nem csak népes különítménnyel érkeztek a hevesi megyeszékhelyre, hanem hangosan, és rendkívül elszántan is. Sajnálatos mód, Eger városában hiába laknak ötvenezernél is többen, hiába is szeretik (elvileg) polgárai a sportot, és hiába is csak háromszáz fő jelenti az Eszterházy-csarnok telt házát, még így sem sikerült eladni az összes jegyet…

Amit vártunk, azt meg is kaptuk rögtön a rajtnál. Elképesztő csata bontakozott ki egyből a kezdődobástól kezdődően. Jól ennek ellenére sem nevezhettük a startot, mivel a lila-fehérek első három támadásukból három gólt rámoltak be az egri kapuba. Szerencsére csak néhány minutumnak kellett eltelnie, hogy felvegye a meccs ritmusát a házigazda, onnantól kezdve már jóval kiegyenlítettebb játékot láthattunk.
Rendkívül nehéz dolga volt az ESC-nek, hiszen kőkemény, nagyon masszív fallal találta magát szemben, mégis volt mindig egy-egy hazai játékos, aki megtalálta a megoldást a támadások legvégén. A találkozó első negyedében különösen Bató Lili volt elemében, ami a lövőkedvet illeti, de Györfi Dóra is veszélyesen próbálkozott.
Az eredményt illetően, több alkalommal is utolérte ellenfelét az egri csapat, viszont 6-9-nél érezhetően történt egy törés. Érkezett is menetrendszerűen az időkérés, ami viszont továbbra sem oldotta meg a problémákat. Két újabb vendég gól után már öttel vezetett az Előre, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy vendég oldalon két hétméteres is kimaradt. Nem nézett ki jól a helyzet. Próbálkozott is megtörni a rossz szériát Zsadányi Sándor, és jött a hét a hat elleni támadójáték.

A következő percekben látszólag stabilizálódott a helyzet, ám ebben a periódusban már nem az egyenlítésért hajtottak az egyetemisták, hanem azért, hogy ismét ott legyenek riválisuk nyakán. Akárhogy is, kezdett magára találni az Eszterházy SC, és kezdett egyre paprikásabb is lenni. Mindez annak is köszönhető volt, hogy a békéscsabaiak nem egy, a határt súroló nagyon csúnya szabálytalanságot követtek el. Három kétperces kiállításnál meg is vitatta a két játékvezető, hogy elég lesz-e az említett szankció, piros lap azonban egy esetben sem lett felmutatva…
Az egyik ilyen esetnél Szecsődi Laura ugrott fel nagy lendülettel, Kukely Anna pedig valósággal letarolta őt. Az egri játékosnak nagyon komoly fájdalmai voltak, a mérkőzés után érkező hírek alapján pedig orsócsonttörés a diagnózis, vagyis hosszú kihagyás lehet a történet vége. A szünetre egyébként akár egyetlen gólra is felzárkózhatott volna a vendéglátó, amennyiben nem marad ki az utolsó másodpercekben ezen az oldalon is egy büntető.
A fordulást követően úgy tűnt, nem töri meg egyik kulcsemberének kiválása a hazai együttest, lehetőség is volt arra, hogy egyenlítsen a társaság. Sajnos viszont ez egy olyan meccs volt, és egy olyan ellenfél, amelyik nem sok lehetőséget ad, amiért pedig nem tudott élni az egalizálás jelentette sansszal, újból bajba került az Eszterházy SC. A Békéscsaba megint rá tudott tenni egy lapáttal, és öt-hat gólra növelte előnyét.

Ez túl soknak tűnt, pláne, hogy azért ahogyan mentünk előre az időben, úgy kezdett nyilvánvalóan egyre jobban fáradni a társaság. Muszáj volt ugyanakkor menni előre, így ismét előkerült a hét a hat elleni játék, most azonban nem hozott áttörést, az ENKSE a negyvenhetedik percre 26-19-re húzott el. És itt még nem volt megállás, Vámosi Panna kilenc minutummal a vége előtt kialakította a kerek különbséget (21-31), és, ha esetleg valakinek eddig még kérdés lett volna, ki nyeri a rangadót, itt egészen biztosan minden eldőlt. Sajnálhatjuk, de elsősorban most azt, hogy Szecsődi Laurát ki tudja, mennyi időre elvesztette az Eszterházy SC…
Mestermérleg:
Zsadányi Sándor: – Nem is a vereség, ami bosszant most, bár nyilvánvalóan ennek sem örülök, az ugyanis, hogy elvesztettük Szecsődi Laurát, sokkal nagyobb probléma jelenleg. Nem tudjuk, hogy mikor térhet vissza, egyébként sem vagyunk sokan, nélküle pedig tovább csökkennek a variációs lehetőségeink. A meccsel kapcsolatosan annyit tudok mondani, hogy bár az első félidő végére feljöttünk, összességében nem volt sanszunk a pontszerzésre, így gratulálok a Békéscsaba megérdemelt győzelméhez.
A mérkőzés jegyzőkönyve:
NB I/B, kelet, 17. forduló
Eszterházy SC – Békéscsabai ENKSE 27-35 (12-14)
Eger, Eszterházy-csarnok, 250 néző.
V.: Dáné R., Marton Zs.
ESC: Nagy É. – Bernát D. 3, Szecsődi 2 (1), Bató 3 (1), Alaxai 2, Györfi 5, Kiser. Cs.: Leiner – Pankotai 7 (1), Tóth Abigél, Szeberényi 2, Kuti 1, Zákányi, Jurmann, Lengyel E. 2, Csomós A. Edző: Zsadányi Sándor.
Hétméteresek: 4/3. ill. 3/1.
Kiállítások (kétperces): 2 perc, ill. 8 perc.
Az eredmény alakulása: 6. perc: 2-3, 12. p.: 5-7, 18. p.: 6-10, 24. p.: 7-11, 36. p.: 15-16, 42. p.: 17-22, 48. p.: 20-26, 54. p.: 23-31.
Forrás: eszterhazysc.hu/Fenyves Balázs
Fotó: Szepesi Áron

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!