Magyarországon 2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.
1944 áprilisában, Heves megyében 15 településen működött izraelita hitközség. Legnagyobb arányban Gyöngyösön, Egerben, Hatvanban és Tiszafüreden éltek. Április 28-án jelent meg a rendelet, hogy a zsidóknak gettókba kell költözniük. A megyében ez 6601 személyt érintett. Gettókat Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Tiszafüreden létesítettek.
A vármegye többi községeiből elköltöző zsidók ideiglenes tartózkodási helyéül a Szúcs községhez tartozó Bagólyuk nevű bányaterületet jelölték ki. Május 9-én kb. 1500 személyt vittek Hevesről, Füzesabonyból és a környékbeli településekről a bánya elhagyott munkásszállásaira. Bagólyukból a férfiak közül a 18 és 56 év közöttieket munkaszolgálatra vitték. A többiek hozzáfogtak a telep szállásainak rendbetételéhez, földet hordtak.
Később a bagólyukaikat az egri gettó zsidóival együtt a kerecsendi téglagyárban felállított táborhelyre koncentrálták, majd gyalogosan a maklári vasútállomásra szállítva adták át a németeknek. A belügyminisztériumi rendelet szerint a zóna lakosságát június 16-ig kellett Kassán át Auschwitzba deportálni. 1944. május 15-tõl indultak el a deportált zsidókat szállító halálvonatok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba. Füzesabonyból 137 zsidó polgárt hurcoltak el a holokauszt során.
A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza.
A túlélők családjuk, közösségük elvesztése miatt gyakran úgy döntöttek, hogy nem tudnak új életet kezdeni egykori lakóhelyükön, ezért a fővárosban, nagyobb városokban, vagy külföldre emigrálva próbálták békében élni tovább életüket. A meggyilkolt vidéki zsidóság hiánya fájó és pótolhatatlan.
Kiemelt kép: Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor FORRÁS: FORTEPAN/LILI JACOB
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
