A sikkasztás és a csalás egyaránt vagyon elleni bűncselekmény, amivel a tettesek kárt okoznak a sértetteknek. A két büntetni rendelt jogellenes magatartást az elkövetés mikéntje különbözteti meg egymástól. A Heves Megyei Főügyészség két, a megyénkben történt esetről számolt be.
Sikkasztó az, aki valamely rábízott, számára idegen dolgot eltulajdonít, illetve azzal jogtalanul sajátjaként rendelkezik. Ebben az esetben tehát az elkövető jogszerűen kerül az adott vagyontárgy birtokába, melyre nézve akkor követi el a bűncselekményt, amikor a dolog már nála van. Ezzel szemben csalásról büntetőjogi értelemben akkor beszélünk, ha valaki azért ejt, vagy tart tévedésben mást, hogy ezáltal jogtalan haszonra tegyen szert, vagyis az elkövető a számára idegen vagyontárgyat csalás esetén már eleve tilalmazott, csalárd módon szerzi meg.
Sikkasztás vétségével vádol az Egri Járási Ügyészség egy 53 éves férfit, aki ezt a bűncselekményt Verpeléten, a vele jó viszonyban álló ismerőse sérelmére követte el. A sértett annyira megbízott a vádlottban, hogy 2018 tavaszán – gyógykezelése alatt – őt kérte meg a nyugdíjának felvételére. A terhelt a pénzt a kapott meghatalmazással hónapokon át fel is vette a helyi postán, ám annak egy részét magára költötte, így megbízójának az elszámoláskor több mint 200.000 forinttal kisebb összeget adott át annál, mint amennyi valójában járt volna neki. Emellett az is megtörtént, hogy a vádlott később egy biztosítótársaság által a sértett megbízása alapján az ő kezeihez kifizetett 66.620 forintot sikkasztotta el jogtalanul.
Az ügyben a járási ügyészség – az eredménytelen közvetítői eljárást követő vádemelés során – arra tett indítványt, hogy a bíróság az elkövetőt kötelezze közérdekű munkavégzésre, és emellett kártérítés megfizetésére is.
Az Egri Járási Ügyészség csalás vétségével vádol egy fiatal vállalkozót, akit a sértett tavaly áprilisban kért fel arra, hogy végezzen nála kertrendezési munkálatokat, Szilvásváradon. A férfi ezt elvállalta, majd a kivitelezés során azzal a hamis indokkal kért az előre kialkudott munkadíjra még további 160.000 forintot, hogy azon szállító konténereket fog bérelni. A megrendelő hitt a vállalkozónak, átadta az összeget, melynek átvétele után a vádlott – ahelyett, hogy konténereket hozatott volna – búcsú nélkül levonult a területről. A kicsalt pénzt viszont kérésre sem adta vissza, azt a mai napig megtartotta magának.
Az ügyészség ebben az esetben a kártérítésre kötelezés mellett jóvátételi munka intézkedés alkalmazását indítványozta az elkövetővel szemben.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
