Szombaton, a Múzeumok éjszakáján minden kiderül, amit tudni lehet az egykori építményről. Hogy hol? Ott helyben, úgyhogy még túrának is tökéletes a program. Mutatjuk a részleteket.
A „Múzeum a Nagy-Eged tetején” című program Facebook-eseménye ITT érhető el.
Június 25-én, 10 és 15 óra között – az idei Múzeumok Éjszakája programsorozathoz kapcsolódóan – „múzeumot” nyitnak a Nagy-Eged tetején – olvasható a leírásban. A rendezvény célja, hogy egy valódi közgyűjtemény legfontosabb funkcióit imitálva bemutassák az általuk önkéntes alapon kutatott Szent Kereszt-kápolnát és az eddigi eredményeket. Legalább annyira fontos az is, hogy bemutassuk az önkéntesség egy speciális részének, a közösségi tudománynak a fontosságát és lehetőségeit – tették hozzá a szervezők, a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület és az Egri Közösségi Alapítvány munkatársai.
A program részeként dr. Pajtók Gábor, Eger és térsége országgyűlési képviselője köszönti majd a résztvevőket, majd előadások lesznek hallhatóak. Ezután vezetett túra indul a kápolna romjaihoz és kiállítás is nyílik. Lesz piknik, gyermekfoglalkozások, valamint vetélkedő is.
A Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolna kutatása egri és környéki civilek önkéntes tevékenysége keretében több mint két éve folyik. A munkát Havasi Norbert kezdte el: a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület vezetőjeként természet- és tájismereti tanösvényt alakítottak ki a Nagy-Egeden 2020-ban, az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés során találta meg a kápolnára vonatkozó első forrásokat. A kutatói csoport a kápolna megtalálásától kezdve bővült, sokan csatlakoztak a vállalkozáshoz; foglalkozás szerint pl. közgazdász, művészettörténész, régészek, levéltárosok, erdészek, rendőrök, intézmény szerint pedig többek között a Dobó István Vármúzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum.
A kápolna vélhetően a 18. század első felében épült, mivel a Barkóczy Ferenc egri püspök által jegyzett támogató okiratban régtől ott álló, már omlásnak indult épületként jellemezte a Szent Kereszt tiszteletére szentelt kápolnát 1752-ben. A főpap ekkor rendelte el az épület felújítását, az egyházi szolgálathoz szükséges eszközökkel való felszerelését, valamint a remetelak felépítését, hogy a pap, akit a régóta a hegyen lakó remete mellé rendelt, illő szállást kapjon. A kápolna igen hamar kedvelt búcsújáró hellyé nőtte ki magát, évente kétszer vezettek ide körmenetet az egri bazilikától. Az utolsó búcsút 1768. szeptember 14-én tartották, ezt követően az épületet elbontották, berendezési tárgyainak legnagyobb részét pedig az 1776-tól épült Fájdalmas Szűz- (hatvani) temetőkápolnába szállították át.
Az itt megtalált legfontosabb műtárgyakkal – köztük a kápolna eredeti oltárképével – is most ismerkedhetnek meg a látogatók (ezt feltekerve és bekeményedve egy mellékhelyiségben találtuk meg, a Képzőművészeti Egyetemen Heitler András vezetésével azóta szakszerűen felpuhították és kihengerítették).
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
