Szombaton az idei Múzeumok Éjszakája programsorozathoz kapcsolódóan – szabadtéri „múzeumot” nyitottak a Nagy-Eged tetején. A rendezvény célja volt, hogy egy valódi közgyűjtemény legfontosabb funkcióit imitálva bemutassák az önkéntes alapon kutatott Szent Kereszt-kápolnát és az eddigi eredményeket.
Legalább annyira fontos az is, hogy bemutassuk az önkéntesség egy speciális részének, a közösségi tudománynak a fontosságát és lehetőségeit – emelték ki a szervezők, a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület és a kápolna önkéntes kutatói.
A program részeként dr. Pajtók Gábor, Eger és térsége országgyűlési képviselője köszöntötte a résztvevőket, majd előadásokat hallhathattak az érdeklődők. Ezután vezetett túra indult a kápolna romjaihoz és kiállítás is nyílt. Kiegészítő programként volt piknik, gyermekfoglalkozások, valamint vetélkedő is. A programok sorában Ficzere Mónika, az Egererdő Zrt.-től Eger hegye, az Eged címmel tartott előadást, majd dr. Verók Attila, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem munkatársa a Török és Habsburg között a 17. századi Egerről mesélt.
Dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő emlékeztetett, hogy ma van a Múzeumok Éjszakája programsorozat 20. évfordulója.
– Azt gondolom, hogy talán ebben az évben ez a legkülönlegesebb helyszín a Múzeumok Éjszakájának. Az ad ennek apropót, hogy az erős civil összefogás kapcsán a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Régészeti Intézet és a Dobó István Vármúzeum felkarolta, és ha úgy tetszik támogatja a civilek kezdeményezését, amely arra irányul, hogy a középkorban a Szent Egyed tiszteletére emelt kápolnát régészetileg felkutassák. Ehhez kapcsolódódott a mai rendezvény, ennek a kutatásnak az eredményeit foglalja össze – emelte ki a képviselő.
Dr. Pajtók Gábor örömét fejete ki azzal kapcsolatban, hogy az 1700-as évek második felében elbontott későbbi kápolnából kimenthető műkincseket és egyházi alkotásokat is meg lehetett tekinteni. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a kutatásba bekapcsolódtak, és külön megköszönte a Kaptárkő Egyesületnek, akik ezt a kezdeményezést összefogták.
Hozzátette: nagyszerű élményben lehet része azoknak, akik fölzarándokolnak Eger szent hegyére, az Egedre, illetve azoknak is, akik később a Dobó István Vármúzeumban meglátják majd a kiállításhoz kötődő alkotásokat.
– Nekünk, egrieknek a Nagy-Eged már 1000 éve megélhetést ad és ma már olyan borok kerülnek ki innen, amelyek elismerten a legjobbak az Egri borvidékről, de országhatárainkon is túlmutatnak – tette hozzá dr. Pajtók Gábor.
A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület részéről Havasi Norbert elnök az eseményen elmondta: bízik abban, hogy többeket közelebb hoz a kápolnához a rendezvény, ami által akár be is kapcsolódhatnak majd a közös munkába. A rendezvényt záró kiállításon a Dobó István Vármúzeum munkatársai által restaurált és azonosított régészeti leletek legkiemelkedőbb darabjait eredetiben tekinthették meg a látogatók, míg a kápolna kutatása során megtalált eredeti műtárgyakból egy rokokó ereklyetartót, illetve a főoltárképet tablók segítségével mutatta be a rendezvény ötletgazdája és egyik főszervezője, Nemesné Dr. Kis Tímea.
A Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolna kutatása egri és környéki civilek önkéntes tevékenysége keretében több mint két éve folyik. A munkát Havasi Norbert kezdte el: a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület vezetőjeként természet- és tájismereti tanösvényt alakítottak ki a Nagy-Egeden 2020-ban, az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés során találta meg a kápolnára vonatkozó első forrásokat. A kutatói csoport a kápolna megtalálásától kezdve bővült, sokan csatlakoztak a vállalkozáshoz; foglalkozás szerint pl. közgazdász, művészettörténész, régészek, levéltárosok, erdészek, rendőrök, intézmény szerint pedig többek között a Dobó István Vármúzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum.
A kápolna vélhetően a 18. század első felében épült, mivel a Barkóczy Ferenc egri püspök által jegyzett támogató okiratban régtől ott álló, már omlásnak indult épületként jellemezte a Szent Kereszt tiszteletére szentelt kápolnát 1752-ben. A főpap ekkor rendelte el az épület felújítását, az egyházi szolgálathoz szükséges eszközökkel való felszerelését, valamint a remetelak felépítését, hogy a pap, akit a régóta a hegyen lakó remete mellé rendelt, illő szállást kapjon. A kápolna igen hamar kedvelt búcsújáró hellyé nőtte ki magát, évente kétszer vezettek ide körmenetet az egri bazilikától. Az utolsó búcsút 1768. szeptember 14-én tartották, ezt követően az épületet elbontották, berendezési tárgyainak legnagyobb részét pedig az 1776-tól épült Fájdalmas Szűz- (hatvani) temetőkápolnába szállították át.
Fotók: Nemes Róbert
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
