Behúzta Komárom elleni rangadóját az egri felnőtt együttes, ezzel továbbra is tartja makulátlan mérlegét.
Bekúszott az ősz a tatabányai Földi Imre Sportcsarnokba is, ahol az öltözők, és a folyosók ugyan rendben be lettek fűtve, de a küzdő-, és a nézőtér meglehetősen hidegen várta a csapatokat az NB I/B huszonkilencedik fordulójából előrehozott mérkőzésen, amelyen a pályaválasztó Komáromi VSE teremproblémái miatt hozta át a találkozót eredeti székhelyétől délebbre.
Zsadányi Sándor mindezt konstatálva, az öltözői utolsó szavait követően, még a bemelegítés kezdete előtt újra összehívta csapatát, és mindenki figyelmét felhívta a különösen alapos bemelegedésre, a későbbiekben a kispadon helyet foglalókat illetően pedig a megfelelő öltözetre. Fogalmazhatnánk úgy is, semmilyen téren nem kívánt megfázni az Eszterházy SC együttese, sportszakmai értelemben már csak azért sem, mert a zsinórban ötödik bajnoki két pont begyűjtésével megszilárdíthatta volna éllovas pozícióját a társaság – írja honlapján az Eszterházy CS.
Érdekesen indult az összecsapás, az első egri akcióból ugyanis két sérülést is láthatott a csekély számú publikum. Az első Tóth Abigél rettentő erős lövésénél történt, amikor a védő Tarjányi Szilvia körülbelül tíz centiméterről nézett bele a labdába, a másik esemény azonban számunkra sokkal bántóbb, lévén Szondi Zsófia bokája fordult ki egy rossz mozdulatnál.
Nem alakult jól tehát a kezdés, és egészen a tizedik percig nem is örülhettünk sok mindennek. Ekkor azonban (ami már előző bekezdésünkből is kiderült) a különösen nagy lendülettel, és kedvvel kézilabdázó Tóth Abigél találatával először vezettek a mieink (3-4). A név szerint említett játékos az ezt követő két akciónál is főszerepet játszott, először hétméterest és kiállítást harcolt ki, majd saját maga harmadik góljával 3-6-ra módosította az állást.
Ezt követően is nehezen találtuk a szavakat az egriek tizenhetesének produkciójára, aki túlzás nélkül eddigi eszterházys pályafutása legjobb meccsét játszotta. Amikor a Komárom első idejét kérte, tizenöt perc telt el a meccsből, és a balkezes átlövő már öt pontos lövésnél járt, majd rögtön a játékmegszakítás után már hatnál. Ezzel egyébiránt öttel lógott meg a vendég gárda, vagyis minden úgy alakult, ahogyan az a nagy könyvben meg volt írva.
Minden mesében vannak szomorú részek, és sajnos a mi történetünk sem alakult egészen a végéig olyannyira zökkenőmentesen, ahogyan szerettük volna. Amennyiben azt nézzük, hogy tizennyolc minutum elteltével még mindig csak négy kapott gólnál tartott az ESC, mindenképp váratlan fordulatot jelentett, hogy a szünetig további tíz alkalommal kapitulált a hátsó alakzat. Sajnos elől is előjött több hiba, annak ellenére is, hogy egy ideig magabiztosan őrizte előnyét a vendég alakulat. A házigazda azonban nem sokkal a pihenő előtt egyenlíteni tudott, így akármennyire is nem volt benne ilyen szoros eredmény féltávnál, mégis iksszel fordulhattak a felek.
Hasonlóan az elsőhöz, a második játékrész is szoros játékkal indult, mégis viszonylag hamar bizakodhattunk, hiszen sikerült ellépni hárommal. Ennek ellenére nem nyílt tovább az olló, amiért ugyanis sorozatosan nem tudott élni emberelőnyben eltöltött periódusaival az egyetemista társaság, előbb-utóbb megint egalizáltak a hazaiak, sőt, már a vezetést is átvették (19-18).
Innentől kezdve gyakorlatilag egy hullámvasútra kezdett el hasonlítani az összecsapás, hol az egyik, hol a másik csapat vezetett egy-egy góllal. Egészen az ötvenedik percig, amikoris a komáromiak léptek el elsőként a másiktól kettővel (24-22). Valamit tenni kellett, mert nem akart menni a tervekben szerepelt gyors játék, és sajnos hátul sem működött olyan acélosan a védekezés, ahogyan a meccs első negyedórájában.
A hajrá azonban megint elképesztően izgalmas csatát hozott. Hihetetlen izgalmak közepette sikerült ismét az egyenlítés, amiben nagyon komoly szerep jutott Nagy Éva védéseinek. Három és fél perccel a vége előtt aztán felvillant az esély, Varjú Liliána keze sült el újra, amivel 24-25-öt jegyezhettünk fel. A plusz kettőért is volt lehetőség támadni, de miért is alakult volna kicsit könnyebben a hajrá, kimaradt a helyzet.
Mindenesetre a végjáték egyáltalán nem kedvezett a pályaválasztónak, ekkor már kizárólag elvétve tudott betalálni, így, ha olykor-olykor dadogtak is az egri kezek, az utolsó percbe lépve, csak sikerült közé tenni a meccs eldöntése szempontjából kulcsfontossággal bíró két gólt. Merthogy, amikor a Komárom még egyet lőtt, már csak egy másodperc maradt hátra, így ismét eggyel nyert az Eszterházy SC, amely ötből öttel áll a tabella élén, továbbra is hiba nélkül.
Mestermérleg:
Zsadányi Sándor: – Magunknak nehezítettük meg a mérkőzést! Taktikai szempontból jól kézilabdáztunk, de elől sok buta hibát vétettünk, ami a kimaradt ziccerekben, és hétméteresekben mutatkozott meg. Az viszont pozitív, hogy a harmadik ilyen nehéz végjátékot is meg tudtuk nyerni, remélem, hogy ebből sokat profitálhat még a csapat a későbbiekben. Gratulálok a lányoknak!
A mérkőzés jegyzőkönyve:
NB I/B, a 29. fordulóból előrehozott mérkőzés
Komáromi VSE – Eszterházy SC 26-27 (14-14)
Tatabánya, Földi Imre Sportcsarnok, 50 néző.
V.: Ignéczi I., Pánczél-Héjjas T.
ESC: Nagy É. – Bernát D., Tóth A. 8, Alaxai 3, Szeberényi 5 (3), Bató 3, Szondi. Cs.: Kozma – Kiser 2, Tóth G., Pankotai 2, Varjú 3, Szecsődi, Zákányi 1. Edző: Zsadányi Sándor.
Hétméteresek: 8/5. ill. 6/3.
Kiállítások (kétperces): 12 perc, ill. 10 perc.
Az eredmény alakulása: 6. perc: 2-1, 12. p.: 3-6, 18. p.: 4-9, 24. p.: 9-12, 36. p.: 16-18, 42. p.: 19-20, 48. p.: 22-22, 54. p.: 24-23.
Forrás: eszterhazysc.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
