A hivatalos program részeként Ferenc pápa a Novák Katalin köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel a Sándor-palotában folytatott négyszemközti beszélgetést követően köszöntötte a magyar népet.
Novák Katalin a béke embereként köszöntötte a pápát, és éppen alkalmas helynek nevezte Budapestet, ahol minden békekereső ember találkozhat. A lelki és szellemi megújulás fontosságáról beszélt az államfő, valamint a keresztény értékeken nyugvó értékek jelentőségét emelte ki, továbbá a család védelme érdekében hozott hazai intézkedéseket. A közvetlen szomszédságunkban zajló háborúra is kitért a köztársasági elnök, és a béke megnyerése érdekében emelte fel szavát. Köszönetet mondott Ferenc pápának a nők megerősítése érdekében tett kijelentéseiért, és Szent Erzsébet rózsája jelképének jelentőségéről emlékezett meg.
Ferenc pápa a válaszbeszédében úgy fogalmazott, hogy a politika a városban születik, és kevés olyan város van, mint Budapest, amely a történelemben is fontos szerepet játszott. Fővárosunk múltját felidézve a város fejlődése mellett a fájdalmas napokra is kitért, mint a II. világháború borzalmaira, vagy 1956 lenyűgöző napjaira. A szabadság értékeinek védelmezőjeként említette Budapestet. Európa közös útjához hasonlította az egyesített Budapest létrehozását. A háborúra kitérve arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunikáció elmérgesedett, a politika felelősségére emlékeztetve.
Ebben a történelmi helyzetben Európa szerepét emelte ki Ferenc pápa, az unió alapító atyáinak jelentőségére emlékeztetve, akik szakadékok szélesítése helyett az egység kialakítói voltak. „Hol vannak a békét szolgáló erőfeszítések” – tette fel a kérdést az egyházfő, aki Budapestre a hidak városaként tekint. Jelzésértékűnek nevezte a magyar alaptörvényt, amely hatékonyan védi a családpolitikát. A különböző felekezetek békés együttélésének helyeként beszélt Budapestről, amelyet másrészt a szentek városának nevezett, többek között Szent István Imre herceghez intézett intelmeire is kitérve, a szelídségre és nagylelkűségre utalva.
A pápa az alaptörvény keresztényi gondolataira külön is kitért, amelyek Szent István és Szent Erzsébet szellemiségét folytatják. Külön kiemelte a magyar kormány távoli keresztény közösségek érdekében tett intézkedéseit, amelyek az evangélium szellemében születtek. A befogadás törvényes lehetőségeit Szent István intelmei alapján hangsúlyosan kiemelte. Megemlékezett az anyaországon kívül élő magyarokról, végül beszédét úgy zárta: „Isten áldd meg a magyart!
Magyar Hírlap
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
