Év eleje a számvetés időszaka, ilyenkor értékeljük a mögöttünk álló esztendőt, mit sikerült megvalósítani, elkezdeni, mennyire voltunk sikeresek és kitekintünk az előttünk álló időszakra is, melynek általában kész tervekkel vágunk neki. Így van ez egy város, egy önkormányzat életében is, ezért arra kértük Eger polgármesterét, Vágner Ákost, hogy értékelje a 2024-es esztendőt, milyen állapotban vette át a városvezetést az előző testülettől, és milyen tervekkel vágnak neki 2025-nek. A polgármester beszélt a város anyagi helyzetéről, nagyberuházásokról, közlekedésről, közbiztonságról, városi cégekről, és az önkormányzati ingatlanokról is. Egy dolgot azonban többször is kiemelt: nagy hangsúlyt fektetnek a város irányításában az egriek véleményére, visszajelzéseire.
– Túl vagyunk a hivatalba lépést követő első 100 napon, ilyenkor általában mérleget szokás vonni, teljesítményt értékelni, és ez a közéletben sincs másként. Hogyan lehetne összefoglalni a 2024. október 1-je óta eltelt időszakot, illetve milyen örökséget hagyott maga után a Mirkóczki-féle városvezetés?
– Június 9-től az eskütételig tartó időszakot arra használtuk fel, hogy egyfajta tájékozódó beszélgetéseket folytattunk a városlakókkal, intézményvezetőkkel, cégekkel. Nyilván ezek nem voltak olyan alaposak, mint azután, miután átvettük a hivatalt. Az átvételt követően újrakezdtük ezeket a beszélgetéseket, illetve egy átfogó képet igyekeztünk kapni az önkormányzat működéséről. Látszik, hogy az elmúlt időszak egyfajta döntési hátralékot hagyott maga mögött, mivel nem születtek meg azok a döntések rövid távon sem, amelyekre igény lett volna. Sorakoztak az ügyek, és néha olyan érzésünk volt, mintha egy teli fürdőkádból húztuk volna ki a dugót. Látszódott, hogy képesek vagyunk és akarunk is a város működésén javítani, és a döntéseket meg is tudjuk hozni. A beszorult ügyek elindultak, és ha csak az elmúlt négy közgyűlést végignézzük láthatjuk, hogy jellemzően olyan döntések születtek, melyek a korábbi időszak ügyeit rendezték, vagy a lakosságnak olyan igényeit szolgálták ki, melyek már elő voltak készítve, csak éppen a pont nem volt rájuk téve. Jelenleg még nagyon nehéz értékelnünk azt, hogy milyen állapotok vannak. A költségvetés szempontjából nagyon nehéz időszakot örököltünk, hiszen a bevételi oldalon egyfajta túltervezettséget találtunk, ezért október elsejétől nem volt mozgásterünk, nem tudtunk új kötelezettséget vállalni. A meglévő szerződéseket megnéztük, azokat végigvittük, a feladatokat le tudtuk zárni. Az volt a legfontosabb feladatunk, hogy a költségvetést kézbe vegyük, ehhez érkezett az új gazdasági irodavezető október végén. Az év utolsó napjait is azzal töltöttük, hogy számla szintjén néztük meg, mi az, ami kifizethető, és mi az, ami nem. Az adóiroda is jól végezte a dolgát, így számos bevételi hátralékot sikerült behoznia a 24-es év végére. Elmondhatjuk tehát, hogy végül a bevételi oldalt is sikerült stabilizálni, amivel kinavigáltuk az önkormányzatot abból a helyzetből, amit novemberben megtapasztaltunk.
– Hogyan vág neki Eger a 2025-ös esztendőnek és milyen állapotban van jelenleg a város anyagilag? Hogyan tervezik a költségvetést, hol lesznek megszorítások és hova helyeznek nagyobb támogatást?
– Decemberben a gazdasági iroda elindította a költségvetés tervezését, bekérte a cégektől azokat az igényeket, amelyeket a 25-ös évben meg szeretnének valósítani. Ez három területre fókuszál, az egyik a bér, a másik a működés és dologi kiadások, illetve a harmadik a beruházási igények. Ezen az első körön voltunk túl január első hetében, amit jelenleg a gazdasági iroda összegez. Ezek alapján fogjuk összeállítani a 25-ös költségvetést, azt viszont már most lehet látni, hogy nincs egyensúlyban a bevétel és a kiadási oldal. Nyilván a kiadási oldal nagyobb, mint a bevételi oldal. Ismerjük az ez évi normatív támogatásokat, amit a költségvetési törvény biztosít számunkra. Az adóiroda megbecsülte a 25-ös évi adóbevételeket, tehát a bevételi oldalt jobban látjuk, a költségoldalt pedig ehhez kell majd igazítanunk. Most azon dolgozunk, hogy miként tudunk beleférni a bevételi oldalba, illetve vizsgáljuk azokat a lehetőségeket is, hogy hol, milyen területeken lehet az önkormányzatnak rövid távon, tehát már a 25-ös évben érzékelhető bevételi növekményt elérnie. Amit még ezen felül tenni tudunk, hogy gazdasági racionalitás-szervezéssel javítunk az önkormányzat működésén.
– Lehet már tudni, hogy idén mennyi összegből gazdálkodhat a város?
– A bevételi oldalt 18-19 milliárd forintra merem becsülni, és ehhez jöhetnek még hozzá beruházási források, de ezek nem fordíthatók működésre. Itt az a kérdés, hogy mennyi forrást tudunk a működésre fordítani, amiből üzemeltetni tudjuk majd az irodákat, intézményeinket és cégeinket.
– Az elmúlt ciklus kudarcosnak nevezhető abban a tekintetben is, hogy rengeteg pénzt kellett visszautalnia a városnak az államkasszába. Itt milliárdokról van szó, amit máig érthetetlen okokból nem költött el az előző városvezetés. Ennek mi volt az oka, és lát-e reményt arra, hogy ezeket a fejlesztésre szánt összegeket egyszer visszakapja Eger városa?
– Ezen is dolgozunk. A kormányzattal való együttműködésünk jelentős mértékben javult a választási győzelmünkkel. Nyilván ezeket a pénzeket már elveszítettük, helyettesítő forrásokat viszont próbálunk hozni a városba. Ilyen például az az egymilliárd forint, amit Lázár miniszter úr látogatása után kaptunk a 24-es évre. A minisztert több más mellett azért is tudtuk meggyőzni, mert például a várban elmaradt fejlesztések hatására a műemlék állaga olyan állapotba került, hogy pótlólagos beruházásokat kellene tennie az önkormányzatnak, mint fenntartónak, illetve magát a várat működtető intézmények. Mindezt a város saját forrásaiból kellene megvalósítsa, azaz az egriektől kellene elvenni ezt az összeget. Többek között ezzel az érveléssel tudtuk meggyőzni Lázár Jánost. A pénzt már tavaly év végén megkaptunk, de ’25-ben fogjuk tudni felhasználni, és ezzel a pótlólagos beruházásokat elvégezni.
– Lázár János az egriek mindennapi életére jelentős hatással bíró fejlesztésekre is ígéretet tett. Ide sorolhatjuk a 25-ös főút egri szakaszának felújítását, a közlekedés általános fejlesztését, a várrekonstrukciót, és a Déli Iparterület modernizálását is. Hol tartanak jelenleg ezen projektek előkészítésében, illetve vannak-e már konkrét céldátumok ezek elindítására?
– A 25-ös főút egri szakaszának vonatkozásában már előrehaladott állapotban vagyunk, ott várhatóan az idei évben már megkezdődhet a munka. Itt további egyeztetéseket indítottunk el, hiszen azon túl, hogy az utat felújítják, alatta közművek is futnak. Van olyan útszakasz, amiről az egri közművek üzemeltetőivel egyeztetnünk kell, mielőtt a felújítás elkezdődik, így jó hír, hogy a burkolatcsere mellett a közműkiváltást is meg tudjuk valósítani a 25-ös évben. Ezek már előkészítési szakaszban vannak. A többi útszakasz felújításával kapcsolatban is kaptunk egy ütemtervet, amivel néhány éven belül jelentős változás érhető el Egerben. Az déli ipari park vonatkozásában három ingatlannal kapcsolatban indítottuk el a kérelmeinket, mind a MÁV, mind pedig az MNV Zrt. irányába. Velük folyamatos tárgyalásban vagyunk. Ide sorolnám azt is, hogy a tavalyi évben kezdeményeztük az uszoda állami átvételét is, tehát ez is egy folyamatban lévő ügy, ezért ha ebben eredményt érünk el, és megtörténtek a döntések, akkor erről is részletesen be fogunk számolni, mint ahogyan a várrekonstrukció folytatásáról is.
– Ha már az utaknál tartunk, akkor autósként azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt években meglehetősen elhanyagolták a városi fenntartású utak kezelését, javítását, tele voltak a mellékutcák kátyúkkal. Várható-e ezügyben hatékonyabb és leginkább gyorsabb problémakezelés?
– Igen, gyakorlatilag azt látjuk, hogy itt is meg kell vizsgálnunk, hogy a normatív támogatások vonatkozásában hogyan adminisztrálja magát a város. Normatív támogatás keretében 2025-ben, kátyúzásra, útfelújításra Eger 67 millió forintot fog kapni. Ez nem egy óriási összeg. Tehát itt akkor tudnánk jelentős útfelújításokat indítani, hogyha azt az adóbevételeink lehetővé tennék. Eger Megyei Jogú Városa rendelkezik egy 8,9 milliárdos TOP Pluszos forrással, ami lehetőséget kínál arra, hogy annak egy részét útfelújításra fordítsuk. Ezzel kapcsolatban a múlt héten volt egyeztetés. A kollégáim jelenleg a dokumentumokat véglegesítik, hogy mely területek, mely úttestek azok, amelyek belekerülhetnek a TOP-os pályázatokba. Ezeket március 31-ig kell beadnunk az irányító hatóságnak, majd a döntést követően fogjuk tudni elkezdeni ezeket a beruházásokat.
– Maradjunk még egy gondolat erejéig a közlekedésnél. Hogy áll pillanatnyilag a város és a MÁV-csoport (korábban Volánbusz) közötti együttműködés? Van-e még felhalmozott adóssága a városnak a társaság felé?
– 2024 év vonatkozásában még az előző városvezetés kötött megállapodást egy 12 hónapos, körülbelül 96 milliós havidíjról, aminek körülbelül a felét, 46 millió forintot fizettek meg a társaság felé. Gyakorlatilag az év végére maradt a szűk 1,2 milliárdos Volánbusz szerződés kifizetésének a fele, ráadásul ez át is csúszik a 25-ös évre, magyarán az idei évben kell majd azt kifizetnünk. Az idei évünk tehát azzal kezdődik, hogy 600 millió forintot ki kell fizetnünk a Volánbusznak. Az én tudomásom szerint több tartozásunk nincs, sőt, már meg is küldték a szerződést, az ütemezést, a 25-ös évre is. Ezzel kapcsolatban hamarosan egyfajta konzultációt is indítunk majd a városlakókkal, hiszen elvárt igény, hogy az utazás minőségén emelni kell mind a menetrend, mind pedig a buszok minőségével kapcsolatosan. Ezeket az igényeket és észrevételeket igyekszünk majd összegyűjteni.
– Az elmúlt időszakban megfigyelhető volt az egri cégek, intézmények struktúrájának átalakítása. Mi történt eddig és mik a távlati tervek?
– Eger Megyei Jogú Városnak van 12 intézménye a Polgármesteri Hivatalon kívül, illetve az EVAT Zrt. tulajdonában több cég is működik. A polgármesteri hivatalból hatékonyabban tudjuk irányítani azokat a városi cégeket, amelyek fontos közszolgáltatásokat látnak el így, akár a Városgondozás Kft., akár a hulladékszállítási cégek vonatkozásában. Ha figyelték a közösségi médiát, akkor látható volt, hogy igyekeztünk, főleg a hóhelyzetben operatív módon beavatkozni abba, hogy a cégek jobban működjenek. Talán az első hóhelyzet alatt még nem sikerült tökéletesen, de a következőben már nagyobb odafigyeléssel, elsősorban szervezéssel nagyon sokat tudtunk javítani a helyzeten. A cégcsoport további átvilágítása folyamatosan zajlik. Van olyan cégünk, amelynek működését én magam Excel táblázat szintjén tételesen néztem át, hogy hol lehet beavatkozni a következő időszakban. Emellett az intézményrendszert is elkezdtük átvilágítani. Ott is látjuk a működési anomáliákat, amelynek nyilván van költségvetési kihatása. Vannak olyan intézmények, amelyek jól működnek, viszont a költségvetési kihatásuk, költségvetési terhelésük magas az önkormányzat irányába, tehát itt is vizsgáljuk, hogy milyen változások felé lehet és kell elmennünk annak érdekében, hogy a működésüket racionalizáljunk.
– A városi ingatlanokkal, illetve azok esetleges értékesítésével kapcsolatosan vannak-e már konkrét elképzelések? Sajnos sok épület máig kihasználatlanul romlik és várja a sorsát.
– Az ingatlanokkal kapcsolatban jelenleg is egy előkészítési munka zajlik, ugyanis városvezetés átvétele után már az első hetekben azzal szembesültünk, hogy valójában nincs egy olyan nyilvántartásunk, ahol a városi ingatlanokat egységesen lehetne látni, hogy tisztában legyünk azzal, egyáltalán mink van, illetve azok hogyan vannak hasznosítva és milyen összegben. Ez egyébként szétszórtan megvolt az önkormányzaton belül. Ezt egy nagyobb munkával rendszereztük, most már elmondhatjuk, hogy van egy kész, rendezett munkaanyagunk az önkormányzati ingatlanok vonatkozásában is. Ha találunk olyan ingatlant, amelyek a város működése szempontjából nem feltétlenül szükséges, de jól értékesíthető, akkor gondolkozunk az ingatlanértékesítésben.
– Sokat hallani, hogy az önkormányzati lakások tekintetében is van tennivalója a városnak.
– Itt is feltártunk egy anomáliát. Jelenleg egy önkormányzati szabály mondja meg, hogy milyen mértékben lehet a szociális lakásokat bérbe adni. 2006 óta nem volt hozzányúlva ehhez a szabályozáshoz, ezt most felülvizsgáljuk. Vizsgálnunk kell a szociális oldalt és a lakók helyzetét is. Emellett a vagyonnyilvántartás sem volt egységes szerkezetű. Pillanatnyilag 950 lakása van a városnak, ami felülvizsgálat alatt van. Vélhetően a bevételi oldalon is korrigálni kell majd az árakat. A vagyonhasznosítás az egyik nagy problémája Egernek. Jellemzően az EVAT hasznosítja ezeket az ingatlanokat. A bevételt az önkormányzati törvény meghatározza, ez beérkezik az EVAT-hoz, ők működtetik ezeket az ingatlanokat, levonják a működési költségeket, a különbözetet pedig, ha van, akkor átadják az önkormányzatnak. Valójában a felújítások ebbe nincsenek beleszámolva, felújítási alap nem képződik ezeknél az ingatlanoknál, így romlik az állapotuk. Egy ilyen vagyonfelélést érzékelek a városban jelen pillanatban, amin szintén változtatni szeretnénk.
– Egerben sokszor gondot okoz parkolóhelyet találni, terveznek-e erre megoldást találni?
– Egyelőre a parkolóhelyek száma fix, viszont keressük azokat a helyeket, ahol még lehet bővíteni. Ami nagyon érdekes az egri parkolás vonatkozásában, hogy maga az egész parkolási rendszer összességében nyereséges, de ez a felszíni parkolás miatt van. A két parkolóházunk, ha külön-külön nézem, akkor mind a kettő veszteségesen üzemel. A Kertész utcai parkolóház veszteségének a legfőbb oka a kihasználatlanság, ott 253 darab parkoló van. Ott elsősorban arra kellene fókuszálnunk, hogy megismertessük nem csak az egriekkel, hanem az ideérkező turistákkal is, ezt a parkolóházat, hogy célként tekintsenek rá, ahonnan egy kényelmes sétával be lehet gyalogolni a belvárosba. Ez megint szervezés, városszervezés, és nem utolsó sorban technikai kérdés. A kitáblázást kell javítani, illetve a közösségi térben erről tájékoztatásokat kell kiadni. A Katona téri parkolóháznak már jobb a kihasználtsága, ott viszont a veszteség oka a havonta, vagy éves szinten fizetendő bérleti díj. Ott mindenképpen kell a parkolóház tulajdonosával egy egyeztetést kezdeményeznünk arra vonatkozóan, hogy zárjuk le a múltat, és egy új megállapodás keretében kezdjünk valamit ezzel a parkolóházzal.
– Milyen konkrét elképzelése van a jelenlegi városvezetésnek a közbiztonság javításáról? Lesznek-e e tekintetben változások, például a belvárost járó hajléktalanok ügyében, akikre rengeteg panasz érkezik a lakók, turisták és a vendéglátóhely-üzemeltetők részéről. Tervezik-e például a térfigyelő kamerák számának növelését, vagy akár nagyobb humánerőforrás alkalmazását?
– A közbiztonság kérdésben az önkormányzatnak vannak eszközrendszerei. Elindult például a Felsővárosi Polgárőrség. Bízom benne, hogy a létszámbővülés azt jelenti majd, hogy polgárőreink a közterületi jelenlétet egyre inkább tudják fokozni. Ugyanakkor az önkormányzatnak van egy viszonylag jól működő kamerarendszere is, ami országos szinten is, és a belváros vonatkozásában is kifejezetten jól működik. Itt amit gondnak látok, hogy mindössze öt közterület-felügyelőnk van. Első körben a bérüket rendeztük, hogy az elmúlt időszak ezzel kapcsolatos hiányát pótoljuk. Ugyanakkor erősen rajta vagyunk azon is, hogy ezt a létszámot bővíteni tudjuk. Itt elsősorban ismét azt a forrást kell megtalálni, amiből ezt meg tudjuk valósítani, beleértve a felszerelést, a gépjárműveket, de ez nálam prioritást élvez, hiszen láthatóan ez a városlakók egyik legfőbb igénye. Tehát a közbiztonság javításában elsősorban a közterület-felügyelők létszámának növelése a fő célunk. A kamerarendszerünk bővítése beruházásigényes, de már erre is van terv letéve az asztalunkon.
– A városi programok, illetve azok szervezésével kapcsolatban milyen jövőbeni elképzeléseik vannak? Már a tavalyi Eger Adventnél is megfigyelhető volt az újítás szelleme.
– Az Eger Advent rendezvénysorozatot más minőségben, más szinten képzeltük el, mint azt a korábbi években tették. Itt Gulyás László alpolgármester úrnak van benne hatalmas munkája, hiszen operatív módon vetette bele magát a szervezésébe. Valami hasonló gondolatiság mentén, de egy-két lépéssel előrelépve szeretnénk a városi rendezvényeket is előre vinni. Egyfajta koordinált városi rendezvényeket szeretnénk megvalósítani a jövőben, melyekre már szintén kész tervekkel rendelkezünk. Az EVAT Zrt.-n belül létrehoztunk egy új divíziót, akik a rendezvényszervezést fogják továbbvinni, ennek a felépítése jelenleg is folyamatban van. Szeretnénk egyfajta átláthatóságot is teremteni. Ami a jövőt illeti, jellemzően a minőség irányába szeretnénk elmenni, folytatva az Eger Adventen meghatározott irányt.
– Lesz-e idén jégpálya Egerben?
– Gyakorlatilag október elejétől, hivatalba lépésünk első napjától keressük rá a megoldást rá. Tavaly idő szűkében már nem tudtunk kötelezettséget vállalni a jégpályára. A legideálisabb megoldást abban látnánk, ha egy vállalkozás felépítené a jégpályát és saját költségen működtetné azt. A város ad neki helyet, hozzáférést a közművekhez, és minden mást is, ami szükséges a biztonságos üzemeltetéshez. Ilyen szolgáltatót nem találtunk a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt, illetve december közepére már okafogyottá is vált, hiszen a szezon jelentős részén már túl vagyunk, de azt a tervünket természetesen nem adtuk fel, hogy 2025-re legyen jégpálya Egerben. Keresünk olyan szolgáltatót, aki ilyen szabályok és feltételek mellett hajlandó a városba jégpályát hozni.
– És végezetül: mit kíván az egrieknek a 2025-ös esztendőre?
– Én azt gondolom, hogy mi azzal a munkával, amit megkezdtünk, magasabb minőségbe tudjuk hozni az egri életszínvonalat. Én mindenkinek jó egészséget, sok sikert kívánok a munkájához, valamint kérem, hogyha az önkormányzat felé van bárminemű igény, akkor azt jelezzék, mi ezeket gyűjtjük, és lehetőségeink szerint teljesíteni fogjuk ezeket.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
