Bocsánatkérésre szólította fel Varga Judit volt igazságügyi miniszter a nevét a Völner-Schadl-üggyel összekapcsoló médiumokat az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán szerdán Budapesten. A volt igazságügyi miniszter mellett Répássy Róbert korábbi államtitkár meghallgatása is szerepel a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság szerdai napirendjén.
Varga Judit bocsánatkérést vár a sajtótól
Szókratész védőbeszédét idézve kezdte felszólalását a volt tárcavezető. Ezt követően elmondta, Völner Pál mentelmi joga felfüggesztésének 2021. december 7-i kezdeményezése óta több mint nyolcszáz olyan cikk jelent meg az általa baloldali-liberálisnak nevezett online sajtóban, amelyben a Schadl–Völner-ügy kapcsán szerepelt a neve. Egykori munkatársaival összesítve mintegy százharminc olyan bejegyzést és videót találtak, amely szerinte kifejezetten negatív összefüggésbe hozta az üggyel, vagy a vélt érintettségére utalt. Felidézte Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség egykori vezetőjének korábbi bizottsági meghallgatását is, amelyen Fürcht világossá tette, hogy Varga Juditnak nincs köze a Schadl–Völner-ügyhöz. A volt igazságügyi miniszter az érintett szerkesztőségektől azt várja, hogy hozzák helyre a jó hírnevén esett csorbát. „Tartoznak nekem ennyivel, mint magyar ember a magyar embernek” – fogalmazott.
„A rám bízott feladatot az eszem legjavával és teljes szívemmel igyekeztem minden nap elvégezni” – szögezte le.
„Ki fog ezért tőlem bocsánatot kérni? Ki fog az akkori minisztérium dolgozóitól bocsánatot kérni? Nagyon remélem, hogy az itt jelen lévő sajtóorgánumok, akik ezt a rágalmazást elkövették, a jövőben csak azon fognak dolgozni, hogy a miskolci jogász jó hírnevén ejtett csorbát kijavítsák. Tartoznak nekem ennyivel, mint magyar ember a magyar embernek. Tudják önök egyáltalán, hogy én ki vagyok? Ismernek önök engem? Soha egyetlen lépésemet sem vezérelte magánérdek. A rám bízott feladatot az eszem legjavával igyekeztem elvégezni” – közölte az igazságügyi miniszter.
Hivatali időm alatt sokan, köztük a volt férjem és a most helyettesítést kérő Tiszás képviselő is gúnyoltak, lenéztek és kinevettek, amiért a hatalmat soha, de soha nem voltam hajlandó a saját céljaimra használni.
Mindezekre tekintettel kikérem magamnak, hogy egyes újságírók folyamatosan sértsék a becsületemet mind a mai napig.” A meghallgatását beharangozó sajtócikkeket is kifogásolta, megemlítve az Index címét azt kérdezte: „Miért kell ezt csinálni velem?” Hozzátette, hogy a bíróságon az előző évben már öt órán át hallgatták meg tanúként, és a sajtó képviselői akkor is jelen voltak.
Az adós és a végrehajtást kérő érdekeit is mérlegelni kell
A bizottság céljával egyetértve felidézte, hogy már képviselőként is osztotta Toroczkai véleményét abban, hogy ha a végrehajtás rosszul működik, változtatni kell a szabályokon vagy a rendszer működésén. Szerinte a jó végrehajtási törvény hatékony és empatikus eljárást biztosít, miközben egyensúlyt tart fenn az adós és a végrehajtást kérő jogos érdekei között. Példaként említette egy háromgyermekes családfenntartót, aki kölcsönadta a pénzét, ám azt nem kapta vissza. „A felelős jogalkotónak mindenki jogos érdekére tekintettel kell lennie” – mondta.
Külön kitérve a végrehajtási eljárásra és az azt működtető szervezetrendszerre elmondta, az ő miniszterségére már a Trócsányi László idején végrehajtott 2015-ös reform utóélete esett. Az átalakítással a kamarát a végrehajtói kar váltotta fel, a kinevezéseket pályázathoz kötötték, időtartamukat pedig hét évben határozták meg. Külön kiemelte, hogy már miniszterjelöltként is támogatta a jogi végzettség előírását a végrehajtók és helyetteseik számára, azt is, hogy 2021. október 1-jén a végrehajtói felügyelet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához került, a tárcánál pedig elsősorban jogalkotási feladatok maradtak.
Saját minisztériumi működéséről azt mondta, 2019-es érkezésekor megtartotta a végrehajtási ügyekkel foglalkozó szervezeti felállást, de személycseréket hajtott végre. A változtatások részeként az államtitkároktól nagyobb önállóságot és szorosabb együttműködést várt, a jogszabályi javaslatokat az illetékes államtitkárokkal és szakértőkkel vitatta meg.
Tudtam, hogy nem én vagyok a legokosabb ember az intézményben, de nagyon sok okos emberrel szerettem együtt dolgozni
– fogalmazott. Példaként említette, hogy elvetette azt a javaslatot, amely lehetővé tette volna a végrehajtói kar elnöki megbízatásának korlátlan meghosszabbítását.
Varga Judit a Magyar Péterről szóló filmről: Mesterien kegyetlen alkotás
„Ha már egyszer idehívtak és végrehajtási ügyekről beszélünk, akkor hadd mondjak néhány szót arról a bizonyos hangfelvételről. Úgy gondolom, hogy a kérdést büntetőjogi szempontból a Fővárosi Nyomozó Ügyészség eljárást megszüntető határozata, valamint a Budai Központi Kerületi Bíróság felülbírálati indítványt elutasító végzése már eldöntötte. Fürcht Pál is egyértelműen fogalmazott: amíg ő volt főügyész, Rogán Antal vagy Rogán emberei nem jártak be az ügyészségre iratokat manipulálni” – folytatta Varga Judit.
A volt igazságügyi miniszter felidézte, hogy az ügy azért került a Budai Központi Kerületi Bíróság elé, mert Magyar Péter az általa kezdeményezett eljárás megszüntetése után felülbírálati indítványt nyújtott be. Varga hozzátette, hogy ennek a jogintézménynek a bevezetésén még ő dolgozott az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében.
„Itt van nálam annak a bíróságnak a harminc oldalas indoklása, amelyben elutasítja Magyar Péter indítványát. A bíróság, nem az ügyészség. Nagyon fontos, hogy átmenjen az embereknek, mit is tett ez az ember a saját feleségével, mert ez csak a jéghegy csúcsa. A végrehajtási visszaélések kivizsgálása közérdek, de úgy gondolom, hogy legalább ekkora társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy megtudjuk, ki az az ember, akinek a kezébe most a magyar nemzet sorsa került. Ennek a kérdésnek különösen nagy aktualitást ad az ügynökakták nyilvánosságra hozatala kapcsán kialakult társadalmi válság.”
Varga Judit ezután a Magyar Péterről szóló Tavaszi szél című filmről beszélt, amelyet elmondása szerint a meghallgatására készülve nézett meg.
Az igazság és a hazugság, az elkövető és az áldozat összemosása is a közös mintázat része. Amikor a meghallgatásomra készültem, kénytelen voltam megnézni a Tavaszi szél című élethazugságot. A korábbi bántalmazó lehallgató válik nemzeti hőssé, miközben a valódi áldozatoktól még azt a lehetőséget is elveszi a film, hogy áldozatként tekintsenek rájuk. Sok családtag, barát sok évi szenvedését egy odavetett rogáni propagandával alázzák meg, mitöbb, bűnrészest gyártanak belőlük. Mesterein kegyetlen alkotás ez a film
– fogalmazott a volt miniszter. Hozzátette:
ezt a poklot még a tiszások is meg fogják ismerni, amikor megpróbálnak majd megválni Magyar Pétertől.
Toroczkai László bizottsági elnök közbevetette, hogy a testületnek tartania kell magát az ügyrendjéhez és a vizsgálat tárgyához, a végrehajtási visszaélések feltárásához. Varga Judit erre úgy válaszolt, joga van ahhoz, hogy a magyar társadalom is hallja, „amit agyonhallgat a sajtó”. A felvétel szerinte a meghallgatás tárgyához tartozik, hiszen azon is a végrehajtói ügyről beszélnek.
Manipuláltnak nevezte a Magyar Péter által készített felvételt
A volt igazságügyi miniszter ezután időrendben idézte fel a hangfelvételhez kapcsolódó eseményeket. Beszámolóját 2023 januárjával kezdte, amikor elmondása szerint közölte Magyar Péterrel, hogy el akar válni.
„Magyar Péter elkészíti a hangfelvételt. A Gulyáságyú Médiában maga mondja, állítólag azért készíti, hogy később meg tudja védeni a családját, ekkor találja ki a maffia terminológiát, amit tudatosan használ a válásunk alatt.
Kitől kellett a családját megvédenie? Éppen januárban közöltem vele, hogy többévi újrakezdés után el akarok válni, engem akkor Magyar Pétertől kellett megvédeni, mert ahogy bejelentettem a válást, elkezdődött a pokol. Január és március között folyamatosan azzal fenyegetett, hogy hangfelvételei vannak rólam, feljelent, börtönbe zárat, tönkretesz, ha el merek válni, de soha nem mutatja meg a hangfelvételt, miközben azt is mondja, soha nem vennélek fel.
Egyszer március végén elém rak egy kinyomtatott feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségnek célozva, a Völner-Schadl-ügyről van benne szó. Tudom, hogy nem követtem el semmit, néhány napon belül elmenekülök, elköltözök otthonról.”
Toroczkai ezen a ponton ismét arra kérte a volt minisztert, hogy térjen vissza a végrehajtási ügyekhez. A fideszes Nacsa Lőrinc erre jelezte, hogy szerinte Varga Judit éppen a Schadl–Völner-ügyről beszél.
Varga ezután arra tért ki, mennyi idő telt el a felvétel elkészítése és nyilvánosságra hozatala között.
„Magyar Péter beárazta a hangfelvétel nemzeti érdekének árát. Havi 4,4 millió forintot tett zsebre a hangfelvétel elkészülte és nyilvánosságra hozása között. Az európai parlamenti vagyonnyilatkozatában látják. Miért nem akart korábban mozgalmat indítani? Miért várt tizennégy hónapig és szedte a maffia hasznait? Senki nem kényszerítette, hogy beüljön az állami pozíciókba.”
Varga Judit egyúttal manipuláltnak nevezte a Magyar Péter által készített hangfelvételt.
Kiss Máté Zsolt, a Tisza képviselője ügyrendi felszólalásában kifogásolta, hogy Magyar Péter fizetéséről esik szó a testület előtt. Nacsa Lőrinc ezt vitta, mert az elhangzottak továbbra is a Schadl–Völner-ügyhöz kapcsolódnak.
Varga Judit a kegyelmi ügyről is beszélne a vizsgálóbizottság előtt
Miután ismét szót kapott, Varga Judit a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának időzítését és a készítés körülményeinek filmbeli bemutatását firtatta.
Ha valakinek perdöntő bizonyítéka van, miért vár ennyit utána, majd miért tesz úgy, mintha atombomba lenne? Kinek állt érdekében, hogy a hangfelvétel keletkezésének körülményeiről hazudjanak a filmben? Miért nem hívták meg a volt feleséget, hogy elmondhassa a saját verzióját? Kinek állt érdekében, hogy félrevezethesse a társadalmat a hangfelvétellel kapcsolatban? Sokan még nem látják, hogyan verték át őket, az önök felelőssége lenne, hogy ezeket a kérdéseket feltegyék.
A volt igazságügyi miniszter azt is kérte, hogy a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság hívja meg az ülésére. Mint mondta, az ügyről sok mondanivalója van, de attól tart, hogy megfeledkeznek a meghívásáról.
Felszólalása végén Varga Judit hangsúlyozta, hogy a teljes beszédét maga írta, mesterséges intelligencia segítsége nélkül, és Rogán Antallal sem egyeztetett róla. Arra számít ugyanakkor, hogy Magyar Péterék így is Rogán nevét emlegetik majd. „Akármekkora zajt is csapnak, az igazság megmarad” – zárta felszólalását a volt miniszter.
„Debil szobanövénynek” nevezte Magyar Péter, amiért nem ismeri az aktuális pletykákat
A minisztériumon belül három olyan munkatársára bízta a végrehajtási ügyeket, akiknek a kinevezése az ő hatáskörébe tartozott, mondta Varga Judit a képviselői kérdésekre válaszolva.
„Az egész ügy titkos megfigyelések eredménye, hogyan rendelkezhettem volna a kollégámmal kapcsolatban arra vonatkozó információval, hogy mit csinál a magánéletében? Nem volt fizikai lehetőségem sem arra, hogy én ezt kiszúrjam vagy bármit észleljek” – hangsúlyozta a volt igazságügyi miniszter. Elmondása szerint, volt férje, Magyar Péter szeretett pletykálni, őt pedig azért gúnyolta, mert nem követte, miről beszélnek a városban. Úgy fogalmazott,
Magyar Péter mindig gyalázta azzal, hogy „debil szobanövény vagyok, mert semmit nem tudok arról, miről beszélnek a városban.”
A volt tárcavezető kitért a Schadl–Völner-ügyben kiszivárgott iratokra is, ennek kapcsán felidézte, a minisztériumban a sajtóból értesültek a nyomozás részleteiről.
„A nyomozati iratokat valahogy megszerezte a 444. Engem kifejezetten zavart, hogyan lehet az, hogy mi, akik a minisztériumban vagyunk, mindenki rólunk beszél, semmilyen iratot nem kapunk, én még soha nem láttam a Völner-Scadhl-ügy vádiratát, a sajtóból raktam össze. Maguk szerint normális, hogy a 444-nek megvan a teljes nyomozati irat, majd a minisztériumban várjuk, hogy éppen melyik kolléga neve jelenik meg a lehallgatási jegyzőkönyvben?”
Völner Pál kinevezését Varga Judit azzal indokolta, hogy a tárcán belül keresett olyan embert, aki ismerte a területet. Völner elmondása szerint 2015 óta részt vett a végrehajtási reformokban.
Toroczkai rákérdezett, kire gondolt Varga Judit a hangfelvételen
A képviselői kérdések első körében Toroczkai László arra volt kíváncsi, kikre utalt Varga Judit a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen, amikor arról beszélt, hogy megpróbáltak neveket vagy információkat kihúzni a Schadl–Völner-ügy irataiból és hogyan lehetséges, hogy miniszterként semmit sem észlelt abból, amivel Völner Pált vádolják.
Varga Judit azt mondta, a végrehajtási ügyek kezelését a minisztériumon belül az illetékes vezetőkre bízta, Völnerrel pedig elsősorban annak parlamenti államtitkári feladatai miatt egyeztetett. Szerinte ha a tárcán belül bárki gyanús körülményről szerzett volna tudomást, arról jelzést kellett volna kapnia. Felidézte, hogy a bíróságon közel öt órán át hallgatták meg tanúként, mire azt javasolta, hogy a bizottság kérje be az erről készült jegyzőkönyvet.
A hangfelvételen elhangzottakról a volt miniszter azt mondta, Magyar Péter a válásuk idején olyan értesüléseket hozott szóba, amelyeket ő pletykának tartott. „Fogalmam sincs, hogy kikre kellett gondolni abban. Ezek pletykák voltak, amit mindenki egyébként beszélt a városban, ahogy Magyar Péter is.”
Toroczkai külön rákérdezett, hogy Rogán Antalra gondolt-e, amire Varga Judit válaszában a sajtóhoz kiszivárgott iratokra utalt, és azt mondta, a beszélgetésben szerinte az keveredett össze, hogy mi szerepel a nyomozati anyagban, illetve abból mit hoz nyilvánosságra a sajtó.
A nyomozati iratok módosítását a több helyen keletkező példányok miatt fizikailag lehetetlennek nevezte. A bírósági végzésre hivatkozva hozzátette, hogy a nyilvánosságra került felvétel vágott anyag volt, és azt javasolta, hogy a testület ezt a végzést is kérje be.
Egy informatikai projekt miatt a kari hivatal vezetőjét is leváltotta
Kiss Máté Zsolt, a Tisza képviselője arról kérdezte, miért kapott Völner Pál az államtitkári tisztsége mellé miniszteri biztosi megbízást is, ki készítette elő az erről szóló utasítást, és hogyan számolt be Völner a munkájáról. A volt miniszter szerint a biztosi poszt akkor üresedett meg, amikor a közigazgatási államtitkári feladatokat Raisz Anikóra bízta.
Azért esett Völnerre a választása, mert már a 2015-ös reformban is részt vett, és a miniszterjelölti meghallgatására készülve ő tájékoztatta a végrehajtással kapcsolatos parlamenti kérdésekről – arra azonban már nem emlékezett, hogy ki készítette elő a kinevezési okiratot.
Varga Judit elmondta, hogy az államtitkárokkal rendszerint a heti miniszteri értekezleteken egyeztetett, sürgős ügyben pedig külön is lehetett hozzá időpontot kérni. A végrehajtási tárgyú jogszabályjavaslatokat szűkebb körben, a területért felelős vezetőkkel és szakértőkkel tárgyalta meg.
Külön felidézett egy informatikai beruházást, amelyet a végrehajtói kar hivatala még az érkezése előtt indított. Elmondása szerint Völner, akinek a pénzügyi vállalásokat jóvá kellett hagynia, jelezte neki, hogy a projekt a vártnál többe kerülhet, és kérdésesnek látta egyes számlák jóváhagyását. Erről a heti értekezleteken kívül is beszéltek, az ügy pedig végül oda vezetett, hogy ősszel leváltotta a kari hivatal vezetőjét.
A tartásdíj elsőbbségét ellenezte a szakma
Nacsa Lőrinc arra kérdezett rá, próbált-e nyomást gyakorolni a végrehajtói kar a minisztériumra, amikor a gyermektartásdíj elsőbbségéről tárgyaltak. Varga Judit szerint volt szakmai ellenkezés, mert a változtatással a végrehajtók csak a tartásdíjkövetelés teljes kielégítése után juthattak hozzá a költségeikhez. „Én nem érzékeltem ennél súlyosabb nyomást” – mondta. Hozzátette, hogy a javaslatról a tárca részéről egyeztetni kellett Schadl Györggyel, ahogy más szakmai érdekképviseletekkel is egyeztettek az őket érintő jogszabályokról.
Az árverésekről és az adósok panaszairól is kérdezték
Gyöngyösi István, a bizottság tiszás alelnöke Fürcht Pál korábbi meghallgatására hivatkozva azt kérdezte, érkezett-e Varga Judit hivatali ideje alatt jelzés ingatlanárverések manipulálásáról és kihez fordulhattak a minisztériumban az adósok vagy a végrehajtók a panaszaikkal.
Varga Judit azt mondta, az állampolgári leveleket a tárcán belül az illetékes munkatársak kezelték, és
nem emlékszik arra, hogy konkrét végrehajtási panasz közvetlenül elé került volna, mivel az egyes végrehajtási intézkedésekkel szembeni jogorvoslatok jelentős része a bírósághoz tartozott, panaszt pedig a végrehajtói kar hivatalánál is lehetett tenni.
A minisztérium szerepe ezen a területen elsősorban a szabályok megalkotása volt. „A szándékom mindig jóra hajtott engem, de nem mondom azt, hogy le tudtam volna esetleg még jobban csinálni” – fogalmazott a volt miniszter.
Forrás: MTI/Magyar Nemzet
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
