Faragóné Gál Erika címzetes tűzoltó alezredes a múlt év végén búcsúzott a katasztrófavédelem szervezetétől, nyugdíjba vonult. Külön cikket szentelt neki a Katasztrófavédelem című magazin, melyet mi is mutatunk.
Csaknem harminc évet töltött a tűzoltókkal, akiknek nagyon hiányzik, hiszen „második anyjukként” szerették és tisztelték Erikát. Az alezredes a hivatása részeként, szívügyeként törődött a „srácokkal”. Felügyelte, hogy minden munkaügyi és személyes papír időben le legyen adva, bármikor segített a tűzoltóknak, ha szükség volt rá. Megkérdeztük Erikát, hogyan élte meg az utóbbi három évtizedet az életéből – kezdődik a róla szóló cikk a Katasztrófavédelem online magazin friss számában.
„1995. július elsején, akkor még közalkalmazottként kezdtem dolgozni a hatvani tűzoltóságon. Gazdasági ügyintéző voltam, 1998-ban gazdasági csoportvezető pozícióba léptem. 1999. december elsején lettem hivatásos, tűzoltó zászlósként technikai előadó volt a beosztásom” – kezdte Erika.
2001-ben a belügyminiszter tisztté nevezte ki, még ebben az évben főhadnagyként a hatvani tűzoltóság gazdasági osztályának vezetője lett. „2004-ban századossá, majd 2008-ban őrnaggyá léptettek elő. Szinte bármilyen képzésen szívesen részt vettem, tudtam így többet segíthetek az állománynak is. A többi között veszélyes anyagok azonosításából, és munkavédelemből is sikeres vizsgákat szereztem, az egészségvédelmi megbízotti feladatokat is én vállaltam” – mondta az alezredes.
2012-ben a gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltségre került, ahol kiemelt főelőadóként végezte feladatait. 2014-ben alezredesi rendfokozatba lépett, 2021-ben kiemelkedő munkájáért miniszteri elismerésben részesült. 2024 év végén alezredesként vonult nyugdíjba, és még ugyanebben az évben a Magyar Rendvédelmi Kar is elismerte munkásságát.
„Hatalmas űrt hagyott maga után, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy nagyon hiányzik. Láttuk a szemében, hogy mindig odaadással végezte a feladatait, odafigyelt a tűzoltókra és mi csak tisztelettel és hálával tudtuk megköszönni neki. Ha viccesen akarnám kifejezni, „tyúkanyóként” tekintettünk rá, ha elakadtunk bármiben, ő volt ez első, akitől segítséget kérhettünk. Ő pedig mindig segített akár szolgálati, akár magánéleti problémánk volt. Hogy mekkora terhet cipelt a hátán, mekkora részt vállalt a feladatok végrehajtásában, az is bizonyítja, hogy most többen törekszünk a hiányát pótolni a szervezetünknél” – mondta Pitlik Péter tűzoltó százados a gyöngyösi hivatásos tűzoltóság parancsnoka.
„Az elmúlt harminc évben számos kihívással találkoztam, az egyik legnagyobb feladat a hatvani és a gyöngyösi tűzoltóság, illetve a gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltség munkájának összehangolása volt. Az egész állományt meg kellett ismernem, hogy segíteni tudjak a problémák megoldásában. Büszkén gondolok vissza a tűzoltókkal töltött időkre. Nem szakadtam el tőlük végleg, nem is tudnék, hiszen ha időm engedi, továbbra is meglátogatom őket és jókat beszélgetünk és nevetünk, mint régen, amikor még minden nap találkoztunk” – zárta gondolatait Erika.
A magazinban a cikket Nagy Csaba tűzoltó százados írta, a fotókat a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság bocsátotta rendelkezésre.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
