A magyar háztartások és vállalkozások tízezer milliárd forinttól is eleshetnek abban az esetben, ha Ukrajna 2030-ig az Európai Unió tagjává válik – derül ki az Alapjogokért Központ elemzéséből, amely az ukrán csatlakozás EU-s támogatási rendszerre gyakorolt hatását tekintette át.
Az Alapjogokért Központ friss elemzése szerint az új tag felvétele igen jelentős kiadásokkal terhelné meg az EU költségvetését, amit végső soron az európai emberek fizetnének meg. A politikai akarat ugyanakkor határozottan Ukrajna felvétele irányába mutat:
Ursula von der Leyen, Manfred Weber és az általa irányított Európai Néppárt – Magyar Péterrel és a Tisza Párttal a hátuk mögött – a csatlakozás gyorsítása mellett érvel,
figyelmen kívül hagyva a kényes gazdasági, politikai és jogállamisági kérdéseket, miközben a magyar kabinet véleménynyilvánító szavazást kezdeményez az ügyben.
Az Alapjogokért Központ becslése szerint Ukrajna csatlakozása következtében a magyar gazdaság, különösen a háztartások és vállalkozások, legalább tízezermilliárd forintos kiesést szenvedhetnek el. Ez az összeg túlnyomórészt az uniós források csökkenéséből adódna, a végső pénzügyi költségek ennél jóval magasabbak lehetnek:
a számítások alapján egyértelmű, hogy Kijev uniós tagsága nem csupán a közös költségvetés terheit növeli, hanem a kohéziós források elosztásának alapvető változását is eredményezné.
A jelenlegi és az ukrán csatlakozással várható új uniós átlag közötti különbség figyelembevételével, a támogatások számításának alapjául szolgáló GNI/fő mutató csökkenése miatt
Magyarország egyes területei is kevesebb forrásra számíthatnának, hiszen jelenleg több olyan régió is létezik, amely a kohéziós alapok legnagyobb kedvezményezettjei közé tartoznak. Számításaik szerint három magyar régió – Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Pest – Ukrajna felvétele után már nem lenne jogosult a maximális támogatásra.
A közös agrárpolitika és vidékfejlesztés forrásaiból közel 210, a közvetlen agrárpolitikai kifizetésekből 664 milliárdot bukna Magyarország.
A fent említett három régió a jogosultság elvesztése után 4,5 ezer milliárddal kevesebb támogatásban részesülne az ukrán csatlakozás hatására.
A gazdasági hatások mellett ugyanakkor számos más tényező is jogosan az ukrán csatlakozással kapcsolatos viták kereszttüzébe került: az élelmiszeripari kockázatokon túl – GMO-szabályozás totális hiánya Ukrajnában – közbiztonsági problémákat is okozna az ország felvétele, ahol az egyes nemzetállami nyugdíjrendszereket és munkaerőpiacokat is teljesen új helyzet elé állítaná.
A magyar jobboldal a fenti okokból kifolyólag határozottan kiáll amellett, hogy Ukrajna csatlakozása a közeljövőben nemcsak Magyarország, hanem az egész Unió számára katasztrofális következményekkel járhat – állapítja meg az elemzés.
A teljes elemzést megtalálják az Alapjogokért Központ honlapján.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
