Május 7-én folytatódnak az érettségi vizsgák: a diákok ma a történelemtudásukról adnak számot. Összefoglaltuk, mit érdemes tudni a közép- és emelt szintű történelemérettségiről – felépítés, esszéírás, időbeosztás és leggyakoribb hibák egy helyen.
Elérkezett az érettségi harmadik napja – az eduline idén is összeszedte mit kell tudni a történelemérettségiről, mutatjuk:
Több mint 142 ezer diák érettségizik országszerte a következő hetekben 1157 helyszínen. A magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika után május 7-én a történelem következik. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint történelemből középszinten 72 834-en, emelt szinten pedig 8484-en vizsgáznak.
Középszint: két rész, három óra
A középszintű érettségi 180 percet vesz igénybe, és két fő részből áll. Az első részben rövid, tömör feladatokat kell megoldani, míg a második részben esszéfeladatok várnak a diákokra. Az esszéírás során négy megadott témából kettőt kell választani:
- egy rövid esszét az egyetemes történelemből
- egy hosszú esszét a magyar történelemből
Fontos, hogy a két választott téma különböző történelmi korszakokat dolgozzon fel: az egyiknek az ókortól 1849-ig, a másiknak az 1849 utáni időszakra kell vonatkoznia.
Elvárt terjedelem középszinten:
- Rövid esszé: 100–130 szó
- Hosszú esszé: 210–260 szó
Amennyiben a diák a megadott szótartományt jelentősen túllépi vagy alulmúlja, pontlevonásra számíthat.
Emelt szint: három esszé és hosszabb vizsgaidő
Emelt szinten összesen 240 perc áll rendelkezésre, amely szintén két részre oszlik. Az első rész – a rövid, egyszerű feladatok – megoldására 100 perc jut, a második részben pedig esszéfeladatokat kell teljesíteni 140 perc alatt.
Az esszéírás során hat megadott téma közül három feladatot kell megoldani:
- egy rövid esszét az egyetemes történelemből,
- egy hosszú esszét a magyar történelemből,
- egy komplex esszét, amely bármely korszakot feldolgozhat az ókortól a jelenkorig.
Elvárt terjedelem emelt szinten:
- Rövid esszé: 110–130 szó
- Hosszú esszé: 240–290 szó
- Komplex esszé: 290–340 szó
Milyen témakörökből jöhetnek feladatok?
A történelemérettségi hét nagy témakört ölel fel:
- Ókor
- Középkor
- Kora újkor
- Újkor
- A világháborúk időszaka
- Hidegháború
- Jelenkor
Az egyes korszakok megjelenése változó, de az újkori és modern történelem általában hangsúlyosabb szerepet kap.
Mire érdemes különösen figyelni?
Edényi László történelemtanár szerint az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vizsgázók nem olvassák el figyelmesen a kérdéseket, így nem a kért választ adják meg. Fontos tehát, hogy minden feladat esetében először alaposan át kell olvasni az instrukciókat.
Szintén tipikus hiba, hogy a válaszok nem megfelelő sorrendben kerülnek leírásra. A pontozás során, ha egy kérdésnél több helyes válasz is elfogadható, a javítók csak az első négy megadott válasz alapján értékelnek – ezért érdemes a biztos tudásra építeni, és csak utána kockáztatni.
Mikor lesznek a szóbelik?
Az emelt szintű történelem szóbeliket június 3–11. között tartják, a középszintűeket pedig június 16. és július 2. között bonyolítják le az iskolák.
A szóbeli vizsgán egy tételt kell kifejteni:
- középszinten 15 perc áll rendelkezésre,
- emelt szinten 20 perc.
Mindkét szinten használható az iskola által biztosított történelmi atlasz, ami nagy segítség lehet a tájékozódásban és a példák pontosabb megfogalmazásában.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
