A Büntető Törvénykönyv értelmében, a tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hasonló eset történt az Egri Járási Ügyészség egyik ügyében. A gyanúsított édesapja 2023. év végén elhunyt. A halálesetet követően rövid idővel a gyanúsítottat a hagyatéki leltár felvételéhez szükséges nyilatkozat megtételre és okiratok benyújtására hívta fel a jegyző. A nő a nyilatkozatában kizárólag saját magát és a lánytestvérét jelölte meg örökösként. Nem járt el elég körültekintően a gyanúsított, így elmulasztotta közölni, hogy az elhunytnak a második házasságából is született egy gyermeke, akivel nem tartották a családi kapcsolatot. A gyanúsított ezáltal a féltestvérét kihagyta a hagyatéki leltárból.
A közjegyző a hiányos leltár és nyilatkozat alapján adta át a hagyatékot a néhai édesapa gyermekeinek, így csak a gyanúsított és a lánytestvére lettek örökösök.
Az Egri Járási Ügyészség a polgári ügyben gondatlanságból elkövetett hamis tanúzás vétségének elkövetése miatt megrovást alkalmazott a bűncselekmény elkövetését beismerő, büntetlen előéletű nővel szemben – közölte az ügyészség.
Az ügyészség határozattal megszüntetheti az eljárást megrovás alkalmazása mellett, ha a gyanúsított cselekménye olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a büntetőtörvénykönyv szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen. A megrovással az ügyészség helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
