Előkerülnek a gyertyák, gömbök, különböző figurák, amiket gondosan őrizgetünk egy évig, hogy majd néhány napra örömünket leljük benne. Ám nem véletlen, hogy a karácsonyfadíszek jellegzetes figurák és formák. Mindegyiknek megvan a saját jelentése, ami esetenként mélyebb, mint gondolnánk.
Maga a karácsonyfa az életet jelképezi, mind a szín, mind az ágak spirál-szerű elhelyezkedése az életre, a születésre utal.
Erre a fára akaszthatunk gömb alakú díszt, amely a teljességet, a törékenységet és illékonyságot jelképezi.
A fa tetejére csúcsdísz kerül, ami magát, a felemelkedő Jézust jelenti. Esetenként a csúcsdísz üstökös alakú, hiszen az vezette a három királyt Betlehembe.
A különböző girlandok is népszerű díszítőelemek, ezek a hosszú, tekergő díszek az Éden-beli kígyót szimbolizálják, a bűnbeesést és az egész emberi sors elindítóját.
Angyalhajat és szalmát is szórhatunk az ágak közé, ez a Kisjézus jászolának alját szimbolizálja. A szalma helyett idővel a szebb és csillogóbb angyalhaj jött divatba, de vannak, akik ma is betartják a szalmaszórás szép régi hagyományát.
Elengedhetetlenek az angyalkák, amelyek az Advent angyalait szimbolizálják. Négy héten át leszáll egy-egy közénk és üzenetet hoz, amit csak a kiválasztottak értenek meg.
Minden dísz színes, de a legtöbb arany és ezüst színű. Ezek a színek a pompát, a gazdagságot szimbolizálják.
A dió és az alma a tudást és a bölcsességet jelenti. Az alma, amellett, hogy a bűnbeesés jelképe, a Tudás fájáról származik. A dió pedig formájánál fogva, ami az emberi agyhoz hasonlatos, a bölcsességet és a tudást testesíti meg a fán.
Ezek a termések játszhatnak arany, vagy ezüst színekben, ekkor a fénylő bölcsességet hozzák el.
A mézeskalács díszek minden fenti díszt megformálhatnak, de ha ember figuráról van szó, akkor az a porból lett és tűzpróbán átesett embert jelképezi. Mágikus báb, az ember teremtette nagy gonddal és figyelemmel.
Nem hiányozhat a csengettyű sem, amely a negyedik adventi angyal érkeztét jelzi. Ekkor gyűlik a család a fa köré, a karácsony lényege ekkor jön el, a szeretet és az összetartozás ilyenkor kap nagy szerepet a szenteste folyamán.
A díszítés mellett szokás a fát kivilágítani, melyet régebben gyertyával oldottak meg. A gyertyák jelentése a szentháromság, a test (viasz), szellem (láng) és a kanóc (lélek) hármassága. Ez jelképezi Jézus születését, azaz a fény eljövetelét.
Ezeken a fontos jelképeken kívül persze kerülhet más is a fára, az ilyen apró kis figurák a gyermeklétet, az önfeledtséget és ártatlanságot jelentik.
Magyar jellegzetesség a fára akasztható selyem- és sztaniolpapírba csomagolt csokoládébevonatos édesség, a szaloncukor. A szaloncukor a boldogság építőköveit jelenti, mivel csokoládéból készül, ami köztudottan boldogságforrás.
Régen nagyon gyakoriak voltak a mézeskalács díszek, mely a föld porából megformált, tűzpróbán átesett embert jelképezi. Formája fenyő, angyal, szív, csengettyű…
(forrás: karácsony.network)
Ez is érdekelheti
Mesés karácsonyi videót készített egy egri bábszínész páros
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
