A kormány nemzeti petíciót indít az Ukrajna támogatásáról szóló brüsszeli követelésekkel kapcsolatban – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón.
Gulyás Gergely azt mondta: úgy látják, hogy egy rendkívüli uniós tanácsülésen februárban az Európai Bizottság az Európai Unió következő évtizedeit kész elzálogosítani Ukrajna javára. Hozzátette: Brüsszelnek nyilvánvaló háborús tervei vannak, mostantól „Ukrajnát az Európai Unió kívánja fizetni”.
Rámutatott: nemcsak egy 90 milliárdos hitelről van szó, amit hivatalosan is bejelentett a bizottság elnöke szerdán, további 800 milliárd eurót követel Ukrajna Európától. Azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a hitelt Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszországtól háborús jóvátételt kap.
Minden épeszű ember ma a világban tudja, hogy erre semmi esély nincsen, vagyis egy olyan támogatásról van szó, aminek a mértéke minden korábbit meghalad
– emelte ki a miniszter.
Felhívta a figyelmet arra: az Európai Unió az elmúlt 3,5 évben 193 milliárd dolláros támogatást adott Ukrajnának, ami háromszorosa annak az összegnek, amit Magyarország összesen kapott az EU-tól 2004-es csatlakozása óta eltelt 22 évben.
Értékelése szerint ez a 193 milliárd dollár ugyanakkor csak egy „kis összeg” ahhoz a 800 plusz 90 milliárd euróhoz képest, amit Ukrajna most kér.
Ezért a kormány úgy gondolja, hogy a magyar emberek véleményének kell döntőnek lennie abban, hogy az európai kalandban Magyarország részt kíván venni vagy sem – közölte.
„A kormány véleménye egyértelmű: nem mi kívánjuk megfizetni az orosz-ukrán háború árát, úgy gondoljuk, hogy Európának távol kell magát tartania a háborútól, Európának a békét kell támogatni”
– hangsúlyozta.
Úgy értékelt: az a döntés, hogy Európa úgy ad pénzeket, hogy nem kéri vagy csak ukrán győzelem esetén kéri azok visszafizetését, a háborúba való bevonódást jelenti, hiszen innentől kezdve Európa az ukrán győzelemért fog tenni, akár katonai erőkkel is.
Elmondta: ezek a kötelezettségvállalások Európa biztonságára és békéjére veszélyt jelentenek, ellehetetlenítik Európa jövőjét, tönkreteszi az Európai Uniót és tönkreteheti a tagországokat is, ezért Magyarország ebben nem kíván részt venni.
Jelezte: az áprilisi országgyűlési választáson is nagy tétje van annak, hogy „Brüsszel-barát kormánya” lesz Magyarországnak, vagy pedig a magyar nemzeti érdeket elsődlegesnek tartó kabinet marad.
Hangsúlyozta: ezért is fontos az, hogy a nemzeti petícióban minél többen vegyenek részt, és minél többen tegyék egyértelművé a saját álláspontjukat ezekkel a brüsszeli követelésekkel kapcsolatban. A kormány szerint a brüsszeli követeléseket el kell utasítani, nem gondolják azt, hogy az ukránok rezsijét, az ukrán állam működőképességét Európának kellene biztosítania – tette hozzá Gulyás Gergely, rámutatva: ez minden magyar család számára 1,3 millió forintot jelentene, ezért ezt nem szabad megengedni.
Elmondta: a nemzeti petícióval kapcsolatos részleteket a következő napokban fogják közölni.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elfogadhatatlan, antidemokratikus hozzáállásnak nevezte, hogy Európa úgy akarja a saját következő éveit, évtizedeit megterhelni, és gyakorlatilag valamennyi pénzügyi mozgásterét Ukrajna irányába lekötni, hogy erről az embereket sehol nem kérdezi meg.
Szerinte nagyon fontos, hogy Magyarország, újra és újra, demokráciából is példát mutasson, és ahogy a migráció ügyében, úgy ebben a témában is megkérdezze az emberek véleményét.
Hangsúlyozta: a magyar miniszterelnöknek világos, demokratikus véleménynyilvánításra és támogatásra van szüksége ahhoz, hogy a magyar pozíció Európában is erős lehessen.
A miniszter bejelentette, két egymást követő napon fizeti ki a kormány a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét, mivel a Bankszövetség jelzése szerint a bankrendszer nem képes egy napon biztonságosan teljesíteni a két kifizetést.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt fontosságúnak tartja az idősek megbecsülését, ezt bizonyítja az is, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 48 százalékkal emelkedett.
A kormány nem csupán értékálló nyugdíjakat tudott biztosítani, jelentősen tudta növelni a nyugdíjak reálértékét is. Erre készülnek a továbbiakban is: a 14. havi nyugdíj első részletét már idén kifizetik, a következő ciklusban pedig teljessé fog válni a 14. havi nyugdíj – mondta.
A miniszter elmondta azt is, a kormány jóváhagyta az otthoni energiatároló programot, amelyet 100 milliárd forintos keretösszeggel hirdetnek meg.
Közölte, a program lehetővé teszi, hogy Magyarország, amely a világelsők között van a napenergia felhasználásában, a tárolásban is előkelő helyezést foglalhasson el. Egy pályázó 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra jelentkezhet – közölte, hozzátéve, egy otthoni energiatároló telepítési költsége 3-3,2 millió forint.
A pályázati felhívás január 15-én jelenik meg, majd február 2-től lehet pályázni.
Minden nagykorú magánszemély pályázhat, aki magyar adószámmal rendelkezik, állandó lakhelye a beruházás helyszíne, és a fejlesztésben érintett lakóingatlanban legalább résztulajdonnal, haszonélvezeti joggal vagy lakáscélú lízingszerződéssel rendelkezik. Azt kell vállalni, hogy az ingatlanban legyen napelem, akár már meglévő, akár frissen telepítendő – ismertette a részleteket.
Hozzátette, a pályázati folyamat egyszerű, mindössze egy 2,5 oldalas formanyomtatványt kell kitölteni.
Az elbírálásnál előnyt élveznek a bruttó elszámolással rendelkezők, illetve azok, akik 2030-ig kiesnek a szaldóelszámolásból, továbbá az ötezer fő alatti települések – jelezte.
Kiemelte, a programnak köszönhetően lényegesen kevesebbet kell fizetnie az áramért azoknak, akik energiatároló berendezést létesítenek.
A Benes-dekrétumok szlovákiai alkalmazásával szemben „nem szavakra, hanem tettekre van szükség” – jelentette ki miniszter.
Hangsúlyozta: a magyar kormány az elmúlt évtizedekben mindig kiállt a határon túli magyar közösségek önazonosságának megőrzése, egyéni és közösségi jogainak védelme érdekében. A kollektív bűnösség a 21. század Európájában nyilvánvalóan elfogadhatatlan – mondta.
Hozzátette: bár nem egységes a gyakorlat, de a szlovák hatóságok, bíróságok alkalmazzák a Benes-dekrétumokat, ezzel pedig a tulajdonjog gyakorlását érdemben ellehetetlenítik vagy elvonják ezt a jogot, származási alapú megkülönböztetést alkalmazva.
A magyar kormány segítséget ad mindenkinek, aki ilyen megkülönböztetést kénytelen elszenvedni a jogi képviselet terén, átvállalva annak költségeit, ahogy abban is támogatják őket, hogy nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordulhassanak
– közölte Gulyás Gergely.
A miniszter kijelentette: tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy joghatása lehet a Benes-dekrétumok származási alapon megkülönböztető elemeinek.
Kérdésre úgy értékelt: az ügy árt a két ország közötti kapcsolatnak, és árt Szlovákiának is.
Jelezte: a magyar és a szlovák miniszterelnök már a legutóbbi uniós csúcson is beszélt erről a témáról. Felhívta a figyelmet arra: a Benes-dekrétumoknak a szlovák-cseh államisággal kapcsolatos fontos rendelkezéseit a magyar kormány nem vitatja, de a magyarokra és a németekre vonatkozó rendelkezések már elfogadásakor is gyalázatosak voltak, ezek a náci Németország politikájának a szerves folytatását jelentették.
Gulyás Gergely megnyugtatónak nevezte a hazai időjárási helyzetet, jelezve, az országban nincsen lezárt főbb út, sem megközelíthetetlen település.
Közölte, a betegellátás zavartalan, folyamatosan takarítják el a havat, és síkosságmentesítik az utakat. A vasúti és a buszközlekedésben késések ugyan vannak, de minden járat működik, a légiközlekedés zavartalan.
Hozzátette: kellő számú hely áll rendelkezésre mindenütt a hajléktalanok elhelyezésére.
Az elmúlt napok szemétszállítási problémáival kapcsolatban a miniszter kérdésre elmondta, a MOHU-nak abban tudnak segíteni, hogy az állam és az önkormányzatok is a lehető leggyorsabban igyekeznek az utakat járhatóvá tenni.
Hozzátette, jogos elvárás a MOHU felé, hogy ne várja ki a szemétszállítás következő esedékességének napját, hanem a kapacitások felszabadításával vagy túlmunkával a hét közben is vigye el a szemetet onnan, ahonnan korábban nem tudta elvinni.
A tűzifaosztásról Gulyás Gergely elmondta, nincs limit, és ingyenesen lehet hozzájutni a fához. A szociális tűzifa elosztásának általános szabályai érvényesülnek, ebben a kulcsszereplők az önkormányzatok, amelyek összesítik az igényeket és jelzik a Belügyminisztérium felé – részletezte.
A Bászna Gabona Zrt. miatt bajba került gazdák helyzetével összefüggésben azt mondta, minden gazda hozzá fog jutni a pénzéhez.
Gulyás Gergely közölte: a kormány szerdai ülésén meghallgatta az agrárkamara elnökét is a Bászna Zrt. helyzetéről, miután a cég ellen felszámolási kérelmeket nyújtottak be. Hozzátette, az agrárkamara elnöke szerint reális a veszélye annak, hogy a gazdáknak várniuk kell, vagy esetleg nem kapják meg a pénzüket a zrt. csődhelyzete miatt. A miniszter elmondta, a kormány ezért beavatkozik, az agrárkamarával együttműködve, a javaslatukat elfogadva garantálja azt, hogy minden gazda hozzá fog jutni a pénzéhez.
Nem fordulhat elő, hogy valaki terményt adott el, és nem jut hozzá az őt megillető pénzhez, a pénzt a kormány az agrárkamarával együtt, folyósítani fogja – rögzítette Gulyás Gergely, közölve azt is, a kamara veszi számba az igényeket, és abban is segíteni fogja a kormányt, hogy a lehető leghamarabb ki tudják fizetni a gazdákat.
A miniszter kitért arra, hogy a cégnek jelentős vagyona van, amelynek felmérése folyamatban van, és a felszámolási eljárás esetén tartalékot jelenthet a kiadások legalább egy részére.
Hozzátette,
minden felszámolási eljárás, így ez is egy hosszabb folyamat, ezért olyan jogi konstrukciót dolgoznak ki az agrárkamarával közösen, amely lehetővé teszi, hogy a gazdák haladéktalanul hozzájussanak az őket megillető pénzhez.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!















