Az erdő nem állandó, mozdulatlan világ, hanem folyamatosan változó, összetett életközösség – erre hívja fel a figyelmet legfrissebb közleményében az EGERERDŐ Zrt. A társaság szerint nemcsak maga az erdő alakul napról napra és évszakról évszakra, hanem az a szemlélet is, ahogyan az erdészek az erdőkhöz viszonyulnak és azokat kezelik.
A közlemény hangsúlyozza: a mai erdővagyon olyan örökség, amelyet az előző generációk saját koruk szakmai tudása és társadalmi elvárásai szerint formáltak. Ahogyan száz évvel ezelőtt az ország újjáépítése és a faanyag biztosítása volt az egyik legfontosabb cél, ma egyre inkább előtérbe kerül a környezetminőség, a rekreáció, valamint az egészséges, élhető természeti környezet megőrzése.
Az EGERERDŐ Zrt. kiemeli, hogy az erdő nem hasonlítható egy mezőgazdasági kultúrához: egyszerre nyújt élőhelyet számos fajnak, biztosít munkát, megújuló nyersanyagot, tiszta levegőt, vizet és kikapcsolódási lehetőséget is. Ezeknek a sokféle elvárásnak az összehangolása komoly szakmai feladat.
Több mint 72 ezer hektárnyi erdőt kezelnek
Magyarországon jelenleg több mint 2 millió hektár erdő található, ebből az EGERERDŐ Zrt. mintegy 72 ezer hektárt kezel. A társaság munkáját tíz évre szóló, hatóságilag jóváhagyott erdőtervek szabályozzák, amelyek meghatározzák az erdőfelújítás, az erdőkezelés és a fakitermelés kereteit is. Védett és Natura 2000 területeken ezek a tervek csak a természetvédelmi szervezetek egyetértésével készülhetnek el.
A fenntartható gazdálkodás eredményei a számokban is látszanak. Az EGERERDŐ Zrt. által kezelt erdők élőfakészlete az elmúlt 11 évben 16,5 millió köbméterről közel 19 millió köbméterre nőtt. A társaság a közlemény szerint a tervezett fakitermelési lehetőségeknek csupán mintegy 70 százalékát használja ki, ezzel is támogatva az erdővagyon hosszú távú gyarapodását.
A korábbi nagy beavatkozások helyett ma a mozaikos erdőhasználat a cél
A társaság szerint a gazdasági fenntarthatóság nem képzelhető el ökológiai szempontok figyelembevétele nélkül, különösen a klímaváltozás hatásai miatt. Az erdőkben egyszerre vannak jelen fiatal, középkorú és idős állományok, amelyek mind fontos szerepet töltenek be az erdei életközösségben.
Míg a világháborúk utáni időszakban az ország újjáépítése érdekében gyakran teljes hegyoldalakat érintő fakitermelésre volt szükség, napjainkban már kisebb léptékű, mozaikos, a természetes folyamatokhoz jobban illeszkedő erdőhasználat jellemző. Az EGERERDŐ Zrt. célja, hogy az erdők ne csak faanyagot adjanak, hanem minél inkább érvényesüljenek azok nem anyagi, társadalmi és ökológiai szolgáltatásai is.
Milliós nagyságrendben ültetnek csemetéket
A közlemény szerint 2020 óta közel 50 hektárnyi új erdőt telepítettek, több mint 2,8 millió facsemetét ültettek el, és mintegy 400 mázsa makkot vetettek el. A fakitermeléssel érintett területek közel 90 százalékán a természetes felújulás is meghatározó szerepet játszik, vagyis az újulat az anyafák terméséből fejlődik ki.
A fafajok sajátosságaihoz igazodva eltérő kezelési módszereket alkalmaznak. A bükkösökben például hosszú időtávon, 30–80 év alatt zajlik az idős állományok felújítása, részben érintetlenül hagyott erdőrészletek mellett. A tölgyesek és cseresek esetében a fényigényes fafajok miatt más megoldásokra van szükség, de itt is a kisebb léptékű, kíméletes beavatkozások a meghatározók.
A lucfenyveseket klímaállóbb, őshonos fafajok válthatják fel
Az EGERERDŐ Zrt. arra is kitér, hogy a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztesei a lucfenyő-állományok. Az egyre gyakoribb aszályok és a nyári hőhullámok miatt ezeknek az idegenhonos monokultúráknak gyorsan romlik az egészségi állapota. Emiatt az elmúlt öt évben közel 300 hektárnyi fenyvest alakítottak át őshonos, termőhelynek megfelelő lombos, klímaállóbb fafajokkal.
A holtfa és a vízmegtartás is fontos szerepet kap
A társaság szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a holtfa megítélése is. Korábban erdőhigiéniai okokból eltávolították, ma viszont az erdei életközösségek szempontjából kiemelt jelentőségűnek tartják. A fahasználatok után ezért egyre több álló és fekvő holtfát hagynak vissza, amely élőhelyet biztosít számos gombának, rovarnak, madárnak, kétéltűnek és kisemlősnek.
A klímaváltozás miatt a víz helyben tartása is kulcskérdéssé vált. Ennek érdekében kisebb vizes élőhelyeket állítanak helyre, hódgát-analóg megoldásokat alkalmaznak, valamint a lejtős területeken fekvő holtfával és rőzsefonatokkal lassítják a víz lefolyását, elősegítve annak talajba szivárgását.
Madárodúkkal is segítik az élővilágot
Az EGERERDŐ Zrt. beszámolója szerint 2020 óta évente átlagosan 60 mesterséges madárodút helyeztek ki azokban az erdőkben, ahol még kevés az idős, odvas fa. Ezeknek több mint 80 százalékában sikeres költést regisztrálnak évről évre. A cél ugyanakkor hosszú távon nem a mesterséges megoldások fenntartása, hanem az, hogy a természetközelibb erdőkezelés nyomán ismét elegendő számú természetes odú álljon rendelkezésre.
Az élővilág is jelzi a pozitív változásokat
A közlemény szerint az erdők állapotának javulását az élővilág változásai is mutatják. A fehérhátú fakopáncs jelenléte például a természetesség növekedésének egyik fontos jele. A vadmacska állományai mellett az elmúlt évtizedekben a fokozottan védett európai szürke farkas is rendszeres lakója lett az érintett erdőknek, és a barna medve megjelenését is egyre gyakrabban figyelik meg a térségben.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
