Lépjen kapcsolatba velünk

Digitálisan vizsgálja az út menti fákat a Magyar Közút

Favizsgálat

Digitálisan vizsgálja az út menti fákat a Magyar Közút

Ez a cikk több, mint 5 éve és 6 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek.

Az országban számos közutat szegélyeznek gyönyörű fasorok, melyeket a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az utak karbantartásán túl különös gonddal óv.

Fontosnak tartják, hogy a fákat egy-egy vizsgálattal ne kelljen megsérteniük, ezért több helyen is alkalmazzák az országban a Fakopp 3D nevű műszert. A készülék segítségével mindössze a kérgen ejtett pár apró szúrással 3D-s képet kaphatunk a fa belső állapotáról. Az eszköz segít megállapítani, hogy a láthatóan még nem károsodott egyedek valóban egészségesek-e, vagy a kis mértékben károsodott fák esetében van-e már belső károsodás is. Ha nem, akkor elegendő az elszáradt faágakat eltávolítani, ezzel is biztosítva, hogy egy-egy fa minél hosszabb ideig gazdagítsa környezetünket. 

A fakopp képes a fában található üregek, korhadt részek akusztikus, roncsolásmentes kimutatására. Működési elve a törzsön elhelyezett szenzorok közötti hanghullám terjedési sebességének mérésén alapszik. A vizsgálandó fa törzsébe szenzorokat kell ütni, úgy hogy az áthatoljon a fa kérgén a fatestig, ezzel mindössze pár kisebb sebet ejtenek a szakemberek a fán, ezért is nevezhető az eljárás roncsolásmentes vizsgálatnak.

A vizsgálat elején a szakemberek több helyen megkopogtatják a fát egyszerűen kalapáccsal, ha baj van, már ekkor tapasztalható, hogy a korhadt részeken eltérő hangot hallunk. Ezzel behatárolható, hogy milyen magasságokban érdemes vizsgálni a fát. A rendszer érzékelőkből, erősítő dobozokból, az ezeket összekötő kábelekből és egy elem dobozból áll, ez utóbbi teremti meg az összeköttetést kábelen vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül a számítógéppel vagy telefonos applikációval, illetve a szoftverrel. 

Alapvetően olyan fák vizsgálatára alkalmazzák ezt az eljárást a szakemberek, melyeken ránézésre látszik valamilyen egészségkárosodás, de nem olyan jelentős mértékű, hogy az önmagában indokolná a kivágást, továbbá idős fasorok állapotváltozásának figyelésére.

Vas megyében vizsgálták már ezzel a módszerrel Tormásligeten és Kőszegpatyon a helyi védelem alatt álló vadgesztenye fasorokat, illetve Alsóújlakon a helyi utcaképet meghatározó hársfasort is.

A kalapácsütés keltette hanghullámok terjedni kezdenek a fában, a rezgéseket a fatörzsre helyezett érzékelők elektromos jellé alakítják, a jelek közötti időket méri a műszer. Ha két érzékelő között üreg van, akkor a hanghullám nem tud egyenes vonalban haladni, ezért a még meglévő közegen keresztül meg kell kerülnie az üreget, ami hosszabb terjedési időt eredményez.

A korhadás miatt megváltozott sűrűségű anyagban is eltérő terjedési sebesség alakul ki az egészséges részekhez képest. A mért értékek alapján kialakul a hangterjedési sebességek mátrixa. Az adatok feldolgozásával végül látványos, 3D képpel szemléltethető a fa belső állapota, melynek kiértékelésével a szakemberek a legjobb megoldást tudják alkalmazni, mind a fák védelmét, mind a közlekedők biztonságát szem előtt tartva. 

View this post on Instagram

Kopp-kopp, itt a fakopp! ? A kezelésünkbe tartozó utak mentén évek óta számos helyszínen úgynevezett akusztikus tomográf készüléket használunk. Hogy mi is ez pontosan? ? Az eszköz képes a fában található üregek, korhadt részek akusztikus, roncsolásmentes kimutatására. ?? Működési elve a törzsön elhelyezett szenzorok közötti hanghullám terjedési sebességének mérésén alapszik. A vizsgálandó fa törzsébe szenzorokat kell ütni, úgy hogy az áthatoljon a fa kérgén a fatestig, ezzel kárt nem teszünk a fában, ezért is nevezhető roncsolásmentes vizsgálatnak (méretarányosan nézve egy tűszúrásnyi sebet ejtünk a kérgen.) ? A rendszer úgynevezett piezo érzékelőkből, erősítő dobozokból, az ezeket összekötő kábelekből és egy elem dobozból áll, ez utóbbi teremti meg az összeköttetést kábelen vagy bluetooth kapcsolaton keresztül a számítógéppel, illetve a szoftverrel, telefonos applikációval. ? A kalapácsütés keltette hanghullámok terjedni kezdenek a fában, a rezgéseket a fatörzsre helyezett érzékelők elektromos jellé alakítják, a jelek közötti időket méri a műszer. Ha két érzékelő között üreg van, akkor a hanghullám nem tud egyenes vonalban haladni, ezért a még meglévő közegen keresztül meg kell kerülnie az üreget, ami hosszabb terjedési időt eredményez. ⏱ A korhadás miatt megváltozott sűrűségű anyagban is eltérő terjedési sebesség alakul ki az egészséges részekhez képest. A mért értékek alapján kialakul a hangterjedési sebességek mátrixa. Az adatok feldolgozásával végül látványos, 3D képpel szemléltethető a fa belső állapota, melynek kiértékelésével a szakemberek a legjobb megoldást tudják alkalmazni, mind a fák védelmét, mind a közlekedők biztonságát szem előtt tartva. ??‍♂️ Alapvetően olyan fák vizsgálatára alkalmazzunk, amelyeken ránézésre látszik valamilyen egészségkárosodás, de nem olyan jelentős mértékű, hogy az önmagában indokolná a kivágást, továbbá idős fasorok állapotváltozásának figyelésére is használható. Vas megyében vizsgálták már ezzel a módszerrel Tormásligeten és Kőszegpatyon a helyi védelem alatt álló vadgesztenye fasorokat, illetve Alsóújlakon a helyi utcaképet meghatározó hársfasort is. ?? #magyarkozut #kozut #kozutkezelo #fakopp

A post shared by Magyar Közút Nonprofit Zrt. (@magyarkozut) on

Google Hírek

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!

Továbbiak Közlekedés kategóriában

Legfrissebbek

Szavazás

Ön szerint van rá esély, hogy újrainduljon a Barátság kőolajvezeték?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...
adatforrás:

Legtöbbet olvasott

#hashtag-ek

FEL
EgerHírek
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.