Ma hatvanhat éve történt, hogy a Csiky Sándor és a Széchenyi utca sarkán karhatalmisták békés egri tüntetőkre lőttek. A korabeli források 11 halottról és 31 sebesültről számoltak be.
A vérbe fojtott tüntetést az emberi jogok napja alkalmából tartott sztrájk keretében rendezték 1956. december 12-én. A 48 órás munkabeszüntetést eredetileg a Budapesti Munkástanácsok kezdeményezték, az akcióhoz pedig csatlakozott Eger lakosságának a többsége is.
A sztrájk második napján a Széchenyi utcán 200-300 békés tüntető vonult fel, amikor az egri, illetve az időközben a megyeszékhelyre vezényelt füzesabonyi karhatalmista alakulat tagjai géppisztolyokkal a tömegbe lőttek.
22 évvel ezelőtt jogerősen is felmentették az egri sortűz per vádlottjait, így nem történt az ügyben felelősségre vonás. A Magyar Távirati iroda 2000-ben a következőt írta a felmentő ítéletről.
“A Legfelsőbb Bíróság csak annyiban változtatott a Heves Megyei Bíróság két évvel ezelőtt kihirdetett elsőfokú felmentő ítéletén, hogy a Legfőbb Ügyészség fellebbezésének megfelelően nem bűncselekmény hiányában, hanem bizonyítottság hiányában mentette fel V. István negyedrendű és P. Gyula ötödrendű vádlottat.
A 79 éves J. Vilmos elsőrendű vádlott vonatkozásában ugyanakkor elutasította a Legfőbb Ügyészség új elsőfokú eljárásra irányuló indítványát, és az elsőfokú ítéletben szereplő bizonyítottság hiánya helyett a bűncselekmény hiányát állapította meg a felmentés jogcímét.
A büntetőeljárásnak kezdetben öt vádlottja volt, közülük azonban időközben ketten is elhunytak. A Fővárosi Főügyészség több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntett miatt emelt vádat 1994-ben, de a bírósági eljárást a Fővárosi Bíróság a vádlottak egészségi állapotára tekintettel felfüggesztette.
A Legfelsőbb Bíróság ugyan a tárgyalás folytatására utasította a Fővárosi Bíróságot, ám 1995-ben ismét fel kellett függeszteni az eljárást, mert a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség indítványára az Alkotmánybíróság megsemmisítette a per alapjául szolgáló 1993. évi törvényt, amely az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szólt. Ezt követően került át az ügy a Heves Megyei Bíróságra.
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az 1956. december 12-i egri sortűznek 24 halottja és 27 sebesültje volt, az elsőfokú eljárás során a vádbeszéd öt halottról és 20 sérültről szólt, végül a pénteki jogerős ítélet szerint legalább hat halottja és 19 sérültje volt az esetnek. Többségüket hátulról érte a golyó.
A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint az elsőrendű vádlott tagja volt ugyan a gyilkos sortüzet leadó karhatalmi egységnek, de nem lőtt, a “tűz!” vezényszó után egy kőkerítéshez lapult. Így az ő terhére még pszichikai bűnsegédi magatartás sem állapítható meg.
A negyed-, ötödrendű vádlottak vonatkozásában pedig még azt sem lehetett kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy ott voltak-e a tüzelő karhatalmi egységben – fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság.”
Címlapfotó: archív (Nemes Róbert)
Forrás: Múlt-kor
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
