Az őszödi beszéd után általános volt a vélemény, hogy Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása befejeződött. Tizenöt évvel később viszont ténnyé vált, hogy Gyurcsány Ferenc a legerősebb ellenzéki párt vezetője, a baloldal legbefolyásosabb személyisége. A Magyar Nemzet cikksorozatában arra jutott, hogy négy dologra volt szüksége. Politikusi adottságokra, a mozgalmi múltból gyökerező kapcsolatrendszerre, az anyagi függetlenség megteremtésére és egy, a titkosszolgálatokból jövő háttércsapatra. Az Eger Hírek az első részben a fiatal, első millióit megszerző Gyurcsány Ferenc ténykedéseit villanja fel a napilap elemzése alapján.
A legfontosabb megállapítás az, hogy már a kezdeti időkben mellette volt két meghatározó személy, Szilvásy György és Bajnai Gordon.
Gyurcsány Ferenc húszéves korában lépett be a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe (KISZ), a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezetébe. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán technika–biológia szakon kezdte meg tanulmányait. A KISZ egyetemi bizottságának a tagja lett, elsősorban rendezvények és diákprogramok szervezésében vett részt. Még ugyanebben az évben, ősszel az egyetem KISZ-titkárává választják.
Minden a KISZ-ben kezdődött
Következett a városi KISZ-bizottság, ahol négy évig titkár, majd 1988-ban Budapesten a KISZ KB főiskolai tanácsának elnökévé választják, 1989 elejétől pedig a KISZ KB egyik titkára.
Ekkor, a nyolcvanas évek végén felgyorsultak az események, a pártállam számára vészes sebességgel következett a rendszerváltás. 1989 áprilisában ült össze a szervezet XII. kongresszusa, Nagy Imrének, a KISZ KB első titkárának köszöntője szerint azzal a céllal, hogy – az MTI korabeli tudósítása szerint –
„a résztvevők egy ifjúságpárti szocializmus megvalósításáért szövetkezzenek”.
A KISZ-ben a megújulást névváltoztatással is jelezni akarták, elhagyták a névből a kommunistát, a szocialistát és a baloldalit is, és lett Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz). Nagy Imre utolsó első titkár viszont maradt, ő lett a Demisz elnöke. Sokan jelölték volna Gyurcsányt is, de végül csak alelnök lett.
Gyurcsány alig két hónap múltán megvált az alelnöki pozíciótól, arra hivatkozva, hogy „az elitek önmagukkal és a hatalommal vannak elfoglalva, miközben a nyomorúság egyre nagyobb. A reformer nem menekül, a reformer szembenéz” – kommentálta egyes szám harmadik személyben saját lemondását 1989 júniusában.
Azzal, hogy otthagyta a Demiszt, Gyurcsány látszólag a semmibe ugrott. Elbukta havi bruttó 30 ezer forintos javadalmazását – az akkori átlagfizetés durván háromszorosát –, de a még KISZ-esként kapott két és fél szobás lakását megtartotta. Már ekkor jelezte: létrehoz egy saját szervezetet, Új Nemzedék néven. Az új mozgalom mögött hirtelenjében megjelent szponzorként egy Váltó Kft. nevű cég, amely havi bruttó húszezres fizetést adott Gyurcsánynak. A Váltó tulajdonosa szintén a KISZ egyik vezére, Juhász András volt, akinek a neve a korabeli sajtóban a Dreher-palota állami vagyonkörből való kijátszása miatt is előkerült.
Az a bizonyos „Új Nemzedék”
A csillebérci úttörőtábort 1989 júniusának végén – az állami tulajdon önkényes elajándékozási lehetőségének megszűnése előtt pár nappal – a Magyar Úttörőszövetségnek ajándékozták. Néhány nap leforgása alatt passzolták el a KISZ KB Duna-parti székházát 950 millió forintért a Magyar Hitel Bank Rt.-nek. A Demiszhez került továbbá az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, valamint a Hotel Ifjúság Szálloda és Étterem Vállalat. Előbbit hagyták kimúlni, utóbbi pedig 1998-ban az Autó Danubia Kft.-nél kötött ki – olvasható a HVG korábbi összeállításában.
A Gyurcsányékat fizető Váltó tulajdonosa, Juhász 1990-ben Zalaegerszegen létrehoz egy céget, amely később megveszi a Zala megyében található Türje községben az Épfut (Építőipari és Fuvarozási Vállalat). Az Épfu az adásvétel előtt csődöt jelent. Az adásvétel után egyezség születik a hitelezőkkel, ebből azonban semmi sem teljesül. Mint kiderült, a cég fizetőképtelensége nem szűnt meg, sőt apportként előbb a telephelye, majd minden mozgatható berendezése, anyaga, eszköze és követelése a Váltó Kft.-be vándorol. Ráadásul az Épfu „üzemszervező, szaktanácsadó szolgáltatást” is rendel a Váltótól több tíz millió forintért, a pénzt ki is fizetik, és még az áfát is visszaigénylik. Az ügyészség ezért csődbűntett és más bűncselekmények miatt vádat emel a Váltó tulajdonosa ellen.
Mindez azért is érdekes, mert a csődbűntett eszköze a tanácsadás volt, Gyurcsányt pedig hasonló tevékenységért fizette a Váltó. Bizonyára az is a véletlen műve, hogy éppen abban a hónapban, amikor Gyurcsányék önálló mozgalomalapításba fognak, 1989 júliusában Türjén megalakítják az Épfu Ifjúsági Szervezetet.
A korábbi KISZ-es, demiszes elvtársak zokon vehették, hogy Gyurcsány önállósodni akar. A korabeli sajtó ugyanis meglepő terjedelemben és gyakorisággal foglalkozott azzal, hogy Gyurcsány nem adta vissza a KISZ-vezetőként kapott két és fél szobás tanácsi lakását, és hogy ilyen jól fizeti a Váltó. Gyurcsány sokat várhatott az Új Nemzedéktől, mert az akkori köztelevíziónak nyilatkozva azt mondta – szintén harmadik személyben szólva önmagáról –: „ha Gyurcsány Ferenc veszít, akkor azt hiszem, félre kell állnia”. Azt is kinyilvánította, hogy az állampárttól, az MSZMP-től nem akar elhatárolódni, és meg akarja tartani párttagságát.
Az Új Nemzedék – akárcsak az MSZMP – hamarosan megszűnt
Az első közös munkahely
Gyurcsány és Bajnai között ez újabb kapcsolódási pont. A Creditumot ugyanis többek mellett Komlós János, az ismert ávós, humorista fia, valamint Bajnai Gordon apja alapítja meg, egy évvel Nagy Imre újratemetése előtt, a társasági és átalakulási törvények megszületése pillanatában, a privatizáció legelején. A Heti Válasz szerint a Creditum alapítói körében ott volt az akkori állam – az Általános Vállalkozási Bank, a Kisvállalkozási Bank és egy takarékszövetkezet révén –, a cég pedig rögvest jogot kapott arra, hogy külföldieknek tanácsadó szolgáltatást nyújtson, fő profilja a privatizációs tanácsadás lett. Gyurcsánynak ez az új állás szélesítette ki a horizontot. A HVG 1996-os cikke szerint ennek révén vált az Állami Vagyonügynökség képviselőjévé több cégben és lett a balatonaligai volt pártüdülő privatizációjának előkészítésében konzulens.
A Creditum első munkahelye, és együtt dolgozhatott Gyurcsánnyal, ám két év múlva Gyurcsány ismét önállósodik, saját céget alapít, az Altust, ahová Bajnait is hívja, de ő inkább a Wallishoz szegődik. Az akkori, nyilvános dokumentumok szerint az Altus 60 százalékának Gyurcsány, 40 százalékának pedig volt mozgalmi társa, a Szegedről indult Molnár Attila a tulajdonosa.
A lap ismét idézi a HVG 1996-os cikke szerint azonban az alaptőke több mint egynegyedét a cég által vezető tanácsadóként foglalkoztatott két személy, a Taurus Gumiipari Vállalat egykori két nagyágyúja jegyezte. Segítőtársként ekkor felbukkan Kiss Elemér neve, a környezetvédelmi tárca kevéssel azelőtt elbocsátott közigazgatási államtitkára, aki egészen a Horn-kormány megalakulásáig az Altusnak dolgozott.
Összefoglalva:
Gyurcsány, a bukott kommunista pártállam egyik országos ifjúsági szervezetének vezetője saját mozgalmat hoz létre, ahol egy később csődbűntett miatt elítélt, volt KISZ-es vállalkozó pénzeli.
Majd hirtelen munkanélküli lesz, KISZ-vezérként kapott lakását megtartva., rövid idő múlva a hálózat a szárnyai alá nyúl, privatizációs tanácsadóként alkalmazzák, néhány év múlva pedig saját céget hoz létre, ismét csak a pártállam befolyásos személyiségeivel. Vagyis az állampárti hálózat átmentette a gazdaságba a kapcsolatait, külföldiekkel is bizniszel, amiből a fiatal Gyurcsány és Bajnai is hasznot húz.
Gyurcsány az Altus megalapításakor is számíthatott a hálózat segítségére. Az Apró család előtt első számú szövetségese Szilvásy György, aki az utolsó pártállami kabinetben miniszterhelyettes volt, a rendszerváltó Antall-kormány pedig helyettes államtitkárnak nevezte ki. Gyurcsány és Szilvásy már a KISZ-ben is jól ismerte egymást. Kettejük között kapcsolódási pontot jelent Szilvásy egykori KISZ-es beosztottja, Rákosi Ferenc, aki később Gyurcsány miniszterelnöki stábjában is helyet kap. Rákosi egyébként kvázi megfigyelőként, esetleg az állampárti belügy tájékoztatására jelen volt a Fidesz alapításakor is – derül ki Pünkösti Árpád 1999-ben a Népszabadságban megjelent „Szeplőtelen fogantatás 2.” című írásából.
Balatoni pártüdülők és az Altus
Az Altus kezdeti időszakára esik két vitatott ingatlanügylet, a Szalay utcai és a balatonőszödi ingatlanvásárlás. Az Altus cége 1994 januárjában szerezte meg a két ingatlant, sajátos konstrukciójú bérleti, illetve lízingszerződéseket kötve a magyar állammal, közelebbről az azt képviselő Miniszterelnöki Hivatallal. Szilvásynak kulcsszerepe lehetett ezekben az ügyletekben. A már említett Debreczeni-könyv szerint nemcsak eladó, hanem tippadó is lehetett.
Az balatonőszödi ügyben pedig a szereplők már jól ismerték egymást. A pártállam idején, a privatizáció legelején a jól értesült régi kommunisták létrehoznak egy vagyonátmentő hálózatot, amelynél Gyurcsány és Bajnai is munkába áll. Szilvásy felelt a rendszerváltást követően az államigazgatásban a volt pártingatlanok értékesítéséért. Szilvásy embere megbízást ad a Creditumnak az aligai üdülő eladására, aminek lebonyolítását Szilvásy régi KISZ-es ismerőse, Gyurcsány intézi. Mindeközben az aligai üdülő igazgatója az állampárt egykori instruktora, az ő felesége a szállodaigazgató, egykori párttitkár a gazdasági igazgató, pártközponti ember az üzemeltetési igazgató.
Olvasóink úgy gondolhatják, hogy ez volt az egyetlen nagy közös biznisz abban az időben. De ez nem így van!
Gyurcsány cége készített tanulmánytervet a Miniszterelnöki Hivatalnak a Magyar Televízió székházáról, valamint dolgozott a kormányzati negyed előkészítésén, a Sándor-palota kormányzati hasznosítása kapcsán. Cége, az Altus – az alapítást követően alig egy évvel – már a Miniszterelnöki Hivatal (Meh) épületében bérel irodát. Abban az épületben, ahol a Szalay utcai ingatlanról és az őszödi üdülő eladásáról szóló privatizációs kiírások készülnek, amely közbeszerzéseken Gyurcsány cége fut be. Hiába a nyilvános meghirdetés, Gyurcsány nyilvánvalóan információs előnyben lehetett a többi, lehetséges érdeklődővel szemben.
Bár Gyurcsány a fent említett módszernek köszönhetően már 1994 előtt is halmozott fel vagyont, és sikerrel használta fel az ifjúkommunista mozgalmi múltból származó szervezőképességét és kapcsolatrendszerét, – főként Szilvásy György segítségét -, még közel sem volt az a privatizációs nagyágyú, mint amilyenné az Apró családba való befogadtatásával vált.
Folytatjuk…
Forrás: Magyar Nemzet
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
