Kedden ünnepélyesen átadták a világháborús hősök emléksétányát Egerben. Az Eszperantó sétányon, a patak támfalán több száz, a háborúkban elesett katona neve olvasható. Az átadón jelen volt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is, aki kifejtette: Az egri hősök és a második világháború minden honvédjének áldozata értékes, valódi áldozat volt, mert bár fegyverrel nem menthették meg a hazát, de megmutatták az utat, melyen járnunk kell.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf köszöntőjében Antall József egykori miniszterelnök szavait idézve kiemelte: emlékezni fontos, hogy megértsék egymást a nemzedékek és azt, hogy mit jelent a történelmi, politikai és családi folytonosság. Emlékezés nélkül nincs magyar nemzet – tette hozzá.
„A közös sorsunkra való emlékezés tétje óriási: ha van kapcsolat a nemzedékek között, ha értjük elődeink életét, megérthetjük, mennyi áldozatnak és szeretetnek köszönhetően vagyunk ma itt és van életünk”
– fogalmazott.
Értve, mi történt elődeinkkel Egerben és hazánkban, tudni fogjuk, milyen értékes a közös szabadság és a nemzeti közösség, amelyhez tartozunk – mondta. Ezt a küldetést teljesíti az Egri Norma Alapítvány is, amely munkájával lehetőséget teremt a helyieknek és az ide látogatóknak a múlttal való találkozásra és az emlékezésre, tudva jól, hogy amikor a múlttal találkozunk, egymással is találkozunk, hiszen történelmünk közös – húzta alá.
Szavai szerint a mai nap találkozás a 20. század történelmének „éjfekete napjaival” és azokkal, akik benne éltek. Akiket örökre megsebzett a háború és akik közül sokan odavesztek, akiket a kommunisták hallgatásra ítéltek és akik nem sirathatták el hőseiket, ahogy nem lehettek büszkék azok teljesítményére és áldozatára sem.
Kiemelte, hogy az emléksétány fontos egri történetek tanúja.
„A múlt mélységes kútjából 534 polgár nevét és történetét sikerült kihalászni és felszínre hozni, hogy a nemzet és a város oly sok év feledés és hallgatás után újra figyelembe vehesse életüket”
– fogalmazott.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a második világháború a nagyhatalmak vetélkedésének ideje volt: „az istentelen és embertelen 20. századé, a birodalmak és totális diktatúrák kora, amikor a háború magától értetődő eszköz volt a hatalmasok kezében és az emberélet nem számított”. A békéhez akkor is erő kellett: haderő, amelyben a hazájukat szerető, bátor, hűséges, jó katonák szolgáltak és amely körömszakadtáig kitart a nemzeti érdek védelmében – mutatott rá.
Kifejtette, a történelem akkor meghaladta a nemzet erejét, sorsát végül magára maradva nem kerülhette el. Az Egert érő bombatámadások azt is jól mutatták, mit jelent birodalmak küzdőterepének, nagyban játszó világstratégák célpontjának lenni.
„Nekik térkép volt e táj: hosszú évtizedek és évszázadok munkájával emelt épületeket romboltak le néhány perc alatt”
– állapította meg, jelezve: ezekben a támadásokban is közel annyian vesztek oda, mint a harctéren.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: ma újra a nagy játékosok vetélkedésének idejét éljük. Sokan vannak, akiknek Kelet-Európa, benne a szomszédos Ukrajna is csak egy terep térképe, ahol a hatalomért, befolyásért, pénzért meg lehet küzdeni – mondta. Őket nem érdeklik az összeomló házfalak, sem egy örökre megsebződő és elvérző nemzedék sorsa – jegyezte meg.
Ezért az emberiség és Európa válaszút előtt áll, melynek tétje, hogy el kell kerülnie egy újabb háborús korszakot: nem csak bízni, de keményen küzdeni kell azért, hogy végül béke legyen és győzzön a józan ész – húzta alá.
„Mi itt, Európa keleti felén nem engedhetjük meg, hogy a fejünk felett rólunk, nélkülünk döntsenek, a békéhez tehát napjainkban is erő kell, ezért szükséges újra erőt építeni”
– zárta szavait a miniszter.
Vágner Ákos kifejtette, hogy 80 esztendeje ért véget a II. világháború. A történelem legnagyobb áldozatait idézte fel, azokat, akik nem tértek haza a háborúból.
Ez az emléksétány nem csupán kövekből és betűkből áll, hanem emlékekből, történetekből és könnyekből. A nevek mögött felfoghatatlan veszteségek vannak
– fogalmazott a polgármester.
Kiemelte, hogy bár hazánkban ma béke van, de nem messze tőlünk fegyveres konfliktus dúl, ami családok ezreit tette tönkre.
A falon látható nevek figyelmeztessenek bennünket, hogy a háború mindig emberi életekről szól. Ha emlékezünk, tanulunk, és ha tanulunk, képesek vagyunk vigyázni arra, amink van: a békére, a szabadságra
– fejtette ki.
Herman István kiemelte, a II. világháború nagyobb pusztítást hagyott maga után, mint előtte bármi. Nemcsak a térképet rajzolták újra, hanem politikai rendszereket is. Magyarország a bűnös nemzetek közé került, a harcban elesett katonák emlékét csak csöndben, otthon lehetett ápolni. Most már kijárhat nekik a tisztelet.
Előcsaltuk a névtelenek seregét és láthatóvá tettük őket. Láthatjuk a neveiket, elolvashatjuk a történeteiket, és emlékezhetünk rájuk. Nem akartak hősök lenni, de tették a kötelességüket. A legtöbbet áldozták a hazáért, az életüket
– fogalmazott.
Az Egri Norma Alapítvány három évvel ezelőtt hozta létre az első világháborúban elhunyt egri születésű hősök előtt tisztelgő emléksétányt, ahol a parkmeder falán olvashatók a hősi halottak nevei.
Ez bővült most ki a második világháborúban elhunyt több mint 500 hősi halott nevével. Az emléksétány újabb szakasza mellett egy emléktáblát is felavattak, amelyen egy QR-kód segítségével az összes második világháborús hősi halott története megismerhető.
Az alapítvány ezekből a történetekből kiadványt is készít és rendhagyó történelemórákat is tervez.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
