Elkészültek az egri vár legveszélyeztetettebb részeinek helyreállításához szükséges tervek és vizsgálatok, több engedély pedig már jogerőssé vált. A következő hónapokban megindulhatnak a kivitelezési közbeszerzések, miközben a Földbástyánál és a Kovácsok-Lakatosok tornya közelében már jelenleg is dolgoznak a szakemberek.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az egri vár állagmegóvását célzó program – számolt be róla Vágner Ákos polgármester.
A város 2024 őszén, az Építési és Közlekedési Minisztériummal együttműködve kezdte meg a program előkészítését. Az egyeztetések eredményeként még abban az évben egymilliárd forintos állami támogatás érkezett Egerbe, kifejezetten a vár legrosszabb állapotú részeinek megóvására és a veszélyessé vált területek helyreállítására.
A polgármester hangsúlyozta: a program nem látványberuházásként, hanem műemléki mentőprogramként indult. Elsődleges célja az omlásveszély megszüntetése és a történelmi épületegyüttes hosszú távú megóvása.
Bár egyelőre nem látható nagyszabású építkezés a várban, az elmúlt időszakban számos vizsgálatot, műemléki kutatást és tervezési feladatot végeztek el. Egy csaknem ezeréves műemlék esetében ugyanis a kivitelezést részletes felmérésnek, tervezésnek és engedélyezésnek kell megelőznie.
Elkészültek a Tömlöcbástya, a Földbástya, a Szép-bástya és a várudvarok első ütemének engedélyes tervei, amelyekhez már jogerős engedélyek állnak rendelkezésre. Befejeződött a teljes vár statikai felmérése is.
A vizsgálatok ugyanakkor megerősítették, hogy a várfalak több helyen rosszabb állapotban vannak, mint azt korábban feltételezték. A 2019-re elkészült kiviteli tervek ezeket a területeket is érintették volna, ám az akkori munkálatokhoz szükséges forrás végül nem állt rendelkezésre.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium az első egymilliárd forintos támogatás mellé további 1,289 milliárd forintot biztosított. Így összesen 2,289 milliárd forint áll rendelkezésre az egri vár legveszélyeztetettebb részeinek megmentésére.
A támogatás már megérkezett az önkormányzat bankszámlájára, felhasználását azonban szigorú feltételek szabályozzák. Az első ütemben ebből finanszírozták a lézerszkenneléseket, a régészeti és statikai vizsgálatokat, a műemléki kutatásokat, valamint a teljes tervezési és engedélyezési dokumentáció elkészítését. A fennmaradó összeg továbbra is rendelkezésre áll, és kizárólag a vár helyreállítására fordítható.
A helyszínen jelenleg két ponton zajlik érdemi munka. A Földbástya nyugati falának egy része 2025 novemberében omlott le, ezt követően két ütemben végezték el a terület dúcolását. Azóta elkészültek az engedélyezési és kiviteli tervek, rendelkezésre áll a jogerős építési engedély, a dokumentáció pedig a minisztériumi tervellenőrzésen is átesett.
Az Országos Építészeti Tervtanács július 2-án elfogadta a dokumentációt, a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés pedig már az előkészítési szakaszban van.
Az elmúlt héten a bástya kéregfalának és falmagjának helyreállítását megelőző próbainjektálást is elvégezték. A diagnosztikai vizsgálatok során kiderült, hogy a kéregfal és a falmag közötti kapcsolat több helyen bizonytalan, közöttük akár 5–6 centiméteres hézagok is lehetnek. A próbafúrások segítségével meghatározható, milyen technológiára és anyagmennyiségre lesz szükség ezek kitöltéséhez.
Újabb, a Dobó térről is jól látható munkálatok kezdődtek a Kovácsok-Lakatosok tornyától délre található várfalkiszögellésnél is. A kihullott kváderkövek dúcolására és helyreállítására az örökségvédelmi hatóság kötelezést adott ki. A szakemberek a következő napokban eltávolítják a növényzetet a területről, majd megkezdik a dúcolást.
A tervek szerint a következő hónapokban elindulhatnak a kivitelezési közbeszerzések, lezárásuk után pedig megkezdődhetnek a tényleges helyreállítási munkálatok az egri vár legveszélyeztetettebb részein.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
