Lépjen kapcsolatba velünk

Októberi vasárnap

Horty

Októberi vasárnap

Ez a cikk több, mint 12 éve és 1 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek.

„Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani.”
(Részlet Horthy 1944. október 15-i kiáltványából)

Hetven évvel ezelőtt hangzottak el ezek a sorsdöntő szavak, ám a sajtó és a közvélemény viszonylag kevés időt szánt az emlékezésre. Az esemény megítélése máig vitatott, van, aki a kormányzó érdemeit hangsúlyozza, a kudarcot pedig a körülményekkel magyarázza, Vannak olyanok is, akik tétova, előkészítetlen lépésnek tartják inkább a kísérletet, az mindenesetre igaz, hogy a németek napokkal, hetekkel előbb tudtak a tervről, a konspirációnak nem sok szerep jutott a történetben. Az viszonylag új motívum, hogy vannak, akik Szálasi pozitív szerepét hangsúlyozzák. Különböző forrásokból idézünk a következőkben, az ítéletet pedig az olvasóra bízzuk.

A hazáért mindhalálig – 1100 éve című kiadvány:

A kiugrási kísérlet napján, 1944. október 15-én Horthy 10 óra 30-kor jelentette be a Koronatanácson, hogy fegyverszünetet kér, majd délben tájékoztatta Veesenmayert. Ezt követően a rádióban beolvasták kiáltványát – a legtöbb politikai és katonai vezető így értesült a kiugrásról. Nem tudták, hogyan értelmezzék a hallottakat. A kormány passzívan várta a történéseket, s a kormányzó is visszavonult, kikapcsolva magát az események irányításából.

Ezalatt Budapesten a németek és a nyilasok letartóztatták a katonai, a csendőri és a rendőri erők parancsnokainak egy részét, s megszállták a stratégiai pontokat. Egyedül a háromszáz fős Testőrség állt ellen fegyveresen. A rádióban 16 óra15 perckor már a nyilasok közvetítették felhívásukat, 17 óra után a vezérkarfőnök parancsát a harc folytatásáról, majd 21 óra 40 perckor Szálasi Ferenc nyilatkozatát a hatalom átvételéről.

Október 16-án délután – már német őrizetben – Horthy Miklós aláírta kiáltványának semmisségét, este pedig lemondását, egyben Szálasi Ferenc megbízását a miniszterelnöki teendőkkel. A hatalomátvétel utcai biztosításában részt vevő, 1938-tól létező nyilas pártmilícia Fegyveres Pártszolgálat néven karhatalmi testületté alakult. A hatalomátvétel után megalakított szervezetek (Fegyveres Nemzetszolgálat, Nemzeti Számonkérés Szervezete, Országos Számonkérő Iroda, Tábori Biztonsági Szolgálat) sem maradtak le a terror terén. A Budapesten maradt zsidók közül sokakat lőttek a Dunába, de rajtuk kívül sem volt senki biztonságban a törvényeket semmibe vevő nyilas fegyveres formációk önhatalmú terrorjával szemben.

 

A kiugrási kísérlet (rubicon.hu):

1944. október 15-én tett sikertelen kísérletet a második világháborúból való kiugrásra Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A román mintára eltervezett akció a Magyar Királyi Honvédség egyes tisztjeinek ellenállása, a szervezés hibái és a náci titkosszolgálat megelőző akciói miatt végül kudarcba fulladt.

Miután a Gestapo Gerében és számos más informátoron keresztül pontos információkkal rendelkezett a készülő kiugrásról, a kulcsfigurák kikapcsolásával gyakorlatilag már az első perctől fogva kézben tartotta a magyarországi eseményeket. Bakay október 15-én már egy hete fogságban volt, a németek pedig – Otto Skorzeny vezetésével – a délelőtti órákban ifjabb Horthy Miklóst is elrabolták, hogy később egyetlen életben maradt fiával zsarolhassák meg az idős kormányzót.

Időközben Horthyék esélyei egyre csak romlottak. Az államfő gyakorlatilag még a németekkel tárgyalt, amikor a nácibarát katonai vezetők már vissza is vonták Vörös János parancsát. Délután 2 óra körül tehát a kiugrás ügye gyakorlatilag már elbukott, a németek és az őket támogató nyilas fegyveres osztagok pedig fokozatosan megszállták Budapest stratégiai fontosságú pontjait, elfoglalták a Rádió épületét.

Délután négykor – a Várban található német követségen – Szálasi Ferenc nyilas vezető már meg is alakította kormányát.

Rajniss Ferenc: 1944. október 15. (kuruc.info):

A nép erős keze ragadta meg október 15-én a magyar állam szekerének gyeplőjét, s fogta vissza, egyetlen lépéssel a szakadék előtt a sors lovait, amelyeket hitvány és becstelen kocsisok hajszoltak a pokol mélysége felé…

Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i proklamációjának rádióban beolvasott hangfelvételét itt hallgathatja meg:

Google Hírek

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!

Továbbiak Eger Hírek TV kategóriában

Legfrissebbek

Szavazás

Ön támogatna egy előrehozott önkormányzati választást?

Betöltés ... Betöltés ...
adatforrás:

Legtöbbet olvasott

#hashtag-ek

Miniszterelnoki kabinetiroda
FEL