Ezennel ünnepélyesen beindítjuk, sör-, bor-, pálinkatesztelő rovatunkat, amelyben alkalomszerűen végigkóstoljuk Eger legfinomabb nedűit aktuális eseményekhez igazítva.
Jön hamarosan első sörtesztünk, utána meg a pálinkákat ízlelgetjük március 11-től 12-ig az 5. Pálinkafesztiválon az Agria Parkban ((júúúpééé), de ezek előtt jöjjön egy kis bevezető pia, akarom mondani bevezető-összefoglaló cikk a sörről.
Ha még létezne a két ókori nagyhatalom Egyiptom és Mezopotámia, valószínűleg ádáz csatákat vívnának egymással a kis-ázsiai bíróságokon a sör szabadalmi jogáért, hogy aztán büszkén bejegyezhessék „egyiptikum”-ként, vagy „mezopotikum”-ként az új alaptörvényükbe.
A sumérok i.e. 4000-ből származó ékírásos táblatöredékeket mutogatnának a bírónak és a sajtó képviselőinek, amely a sörhöz nagyon hasonló alkoholfajták kereskedelmi listáját tartalmazná. Megemlítenék, hogy őseik már Hamurapi törvényoszlopára is felvésték a minőségi sör készítésének szabályait, és aduászként büszkén a bírói pulpitusra helyeznének egy bizonyos Ninkaszihoz, a Sör Istennőjéhez írt, eredeti formájában fennmaradt himnuszt is.
Az egyiptomiak, rájuk jellemző „délies” vérmérséklettel, széles gesztusokkal bizonygatnák a maguk igazát. 7000 éves kőedényeket és neves amerikai kutatókat vonultatnának fel tanúként, akik eskü alatt vallanák: ősi sörmaradványokat találtak az edények falán. Beszámolnának 2010-ben múmiákon végzett antropológiai vizsgálatukról is, amely a Nílus völgyében élt ókori egyiptomiak (núbiaiak) csontjaiban kimutatta egy ősi gabonából (pontosabban malátából) származó, antibiotikumnak minősülő, talajbaktériumot az ún. tetraciklint, egyértelműen(?) bizonyítva azt, hogy az egyiptomiak nemcsak ismerték a sört, hanem tudatosan alkalmazták antibiotikumként is.
Hogy ki állította elő a világ első sörét, nehéz eldönteni, de hogy immunvédő, antibiotikumos hatása van, örökké szomjas szervezetem már rég „ösztönösen” ráérzett. Nem véletlenül ízlelgetem a finom, bársonyos egri borok mellett egyre sűrűbben a söröket is.
Bár imádom, és roppant büszke vagyok az Egri Bikavérre és újdonsült, fiatal, fehér párjára, az Egri Csillagra, azért egy szerda esti Bajnokok Ligája meccs gólöröme, vagy egy vasárnap délutáni Forma 1-es nagydíj monoton zümmögése számomra, csak és kizárólag, egy jéghideg csapolt vagy üveges, habzó, gyöngyöző Borsodi, Guinnes, Edelweiss, Pilsner Ulquer vagy Staropramen társaságában élvezhető igazán. Most szándékosan nem említek olyan „igazi” világbajnok sörkülönlegességeket, mint például a „Waldhaus Spezial Gold”, amely 2012-ben a legjobb láger, azaz alsóerjesztésű, világos söre, míg a „Het Anker Gouden Carolus Classic” a legjobb ale, azaz felsőerjesztésű barna söre volt.
(Sör-gyorstalpaló: minden sör malátából, komlóból, vízből és sörélesztőből készül. Attól függően, hogy a „lötty” tetején úszik-e a sörélesztő vagy az alján, beszélünk „láger”, azaz alsó, „ale”, azaz felsőerjesztésű, és „lambic”, spontán erjesztésű sörről.)
Egy biztos: miközben büszkén kínálgatom legendás hírű egri borainkat kollégáimnak, barátaimnak, egyre gyakrabban azon kesergek: de kár, hogy nincs, nekünk, egrieknek világhírű sörünk. De jó lenne dagadó mellel (mondjuk az idei focieb döntőjének reklámszünetében, a magyar válogatott második félidejének szereplését várva) töltögetni legújabb, ale típusú sörünket, az egri „barnaleánykát”. (bocs a béna névválasztásért)
Persze nem vagyok telhetetlen, vagyis nem vágyok olyan drága különlegességekre, mint például az Egyesült Államokban tavaly piacra dobott kaktusz-lime, gránátalma-málna, toszkán-narancs-grapefruit és áfonya sör (brrr!), vagy az ausztrálok legújabb és egyben a világ legdrágább, az Antarktisz jegéből létrehozott itala, amelyet üvegenként potom 340 ezer forint-ért árulnak „a világ legősibb és legtisztább söre”-ként.
Én speciel „beérném” azzal is, ha összefognánk Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyével (szatmári szilva, szabolcsi alma pálinka), vagy Bács-Kiskun Megyével (kecskeméti barack pálinka), és közösen kísérleteznénk pálinkás hordóban érlelt, belga jellegű „ale” kézműves sörrel.
Mivel 2013 január elsejétől a kiskereskedelmi fogyasztású, kisüzemi sör előállításának jövedéki adóját 50 százalékkal csökkentette a Nemzetgazdasági Minisztérium, és évi ezer literig engedélyezte az otthoni sörkészítést, a lehetőség adott.
Milyen jó lenne, ha egyszer egy hozzánk betévedt, kalandorlelkű költő a következő sorokat írná le: „Ha jó sört érzek, betérek; Ne térnék hát Egerbe?”
Hölgyeim, Uraim, fűtsék fel üstjüket! Legyen egyszer csak Eger a zarándokhelye, otthona a sör, bor, pálinka szentháromságának.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
