Sarud egy baráti sörözésnek köszönheti megmentőjét, Gyulát!

Kücsön Gyula budapesti cégei, országosan közel 13 000 embernek adnak munkát, van érdekeltsége reklámcégben, és munkaerő kölcsönző cégben, nevéhez kötődik a 13 éve működő Állatkert Játszóház és Zoo Tábor a Fővárosi Állatkertben, s a május 28- án megnyitott Aprópolisz, a Világ első Playmobil Játszóvárosa a Premier Otletben.

Új szerelme a Tisza-tó és egy ottani település, Sarud melynek népszerűsítésére jóval több, mint 100 millió forintot költött eddig és komoly fejlesztési elképzelései voltak… Cikkünk főszereplője 2014- ban határozta el párjával, hogy eddigi tudását, kapcsolatrendszerét felhasználva és saját vagyonát kockáztatva, igyekszik talpra állítani és felvirágoztatni a Tisza-part egyik legjobb adottságú települését, Sarudot. A történet e szakasza egy februári napon kezdődött, amikor eldöntötték, hogy létrehozzák az Élményfalu programot, amit azonnal be is mutattak a Horgászbörze kiállításon, s ez a döntés jó értelemben véve, felforgatta az 1400 lelket számláló falu életét.

Kücsön Gyula azt gondolta egyik napról a másikra, hogy Sarud lesz a Tisza-tó turisztikai központja

Elsőre furcsának tűnhet, hogy valaki úgy dönt, hogy dolga van egy településsel, úgy hogy erre senki nem kéri. Mi jogosít fel erre egy embert ilyen célok megfogalmazására, s vajon hogy fogadja ezt az a falu, amelyik évek óta vár, de nem kap semmilyen támogatást? Örülnek egy embernek, aki fizetés nélkül dolgozik a faluért, sőt saját tőkéjéből igyekszik jobbá és szebbé tenni a települést? Kücsön Gyula olyan ember, akinek vannak álmai és meg is valósítja azokat, s üzleti vállalkozásai mellett fontosnak tartja, hogy olyan projecteket hívjon életre, amelyeknek nincs előzménye, példaértékűek. Így jött létre 2003-ban az Állatkert Játszóház, így került ki a Tisza-tavat jelző tábla az M3 autópályára, az idén május 28-án ezért nyithatott meg a világ első Playmobil Játszóvárosa, júniusban pedig így nyílt meg Sarudon az ország első horgász zarándokhelye, a Tisza-tavi Horgászmúzeum. Álmokat összefoglalni, főleg ha másé, elég nehéz, de ha mégis megpróbáljuk, azt mondhatjuk, hogy Gyula azt álmodta, hogy felvirágoztat egy falut és megteremti a Tisza-tavi, aktív (vízis és szárazföldi) turizmus minden feltételét Sarudon. – Ehhez pedig tőke, vízió, piacismeret, szándék és sok- sok munka kell.

A helyiek önerőből, sohasem tudják egyedül kiaknázni azokat a lehetőségeket, amik ebben a településben rejlenek. Milliárdos beruházásokról, állami támogatásokról álmodnak, és abban hisznek, hogy a termálkút hozza el Sarudon a kánaánt. Forrás nélkül tehetetlenek, bár álmaiknak igyekeznek teret adni, néha meggondolatlanul, néha saját érdekeikkel ellentétesen, csupán érzelemből, s közben várják a csodát. Nem lehet más magyarázat annak a falu vezetése tőke és minden hivatalos eljárás nélkül 75 millió forintos árat kínált egy strandért, aminek sem megvásárlására, sem működtetésére nincs forrása. Ez a döntésük, pedig ahhoz pont elég volt, hogy az ország egyik prevenciós beruházása ne Sarudon valósuljon meg, amit Kücsön Gyula évekig készített elő. Ebben a helyzetben érthetetlen, hogy ha valaki fejleszteni akar, azzal a falu vezetősége nem, hogy nem működik együtt, de még csak a beadványaira sem válaszol, és a falu saját határozatait sem tartja be, sőt ez egészen addig fokozható, hogy a befektetések, az elért és látható eredmények ellenére kifejezetten ellenfélnek tekintik azt az embert, aki most budapesti vezető tisztségeit, egy sarudi projectre cserélte.

A Tisza-tavi Horgászmúzeum épülete. A régi ház felújításában sok sarudi mesterember vett részt.

A polgármester még azt is megengedheti magának, hogy nyíltan kijelentheti, hogy a falu egyetlen igazi befektetőjével a falu vezetése nem kíván együttműködni. Kücsön Gyula azt gondolta, hogy a falu örül annak, hogy szépülnek a házak, ingyen marketingtámogatást kapnak a szolgáltatók, új rendezvények honosodnak meg a településen, s ezt mentorként és befektetőként elő tudja segíteni. A falu vezetése erre a lehetőségre nemet mondott, pedig ilyen környezetben a jelek szerint nehéz lesz a falunak másik fejleszteni szándékozó vállalkozót találni, hiszen a falu semmit nem tud támogatásként ehhez biztosítani. Sarud egy másik olyan befektetőre vár(na) , aki tisztában van a piaci igényekkel és van annyira megszállott, hogy nem saját tőkéje gyarapításával tölti az idejét, hanem Sarudot igyekszik fejleszteni, s igyekszik segíteni az itt lakókon munkahelyek teremtésével, mint én – tette hozzá,- aki beruház egy pusztuló falu jövőjébe, ahol lassan minden harmadik ház eladó, ahol egy felépülő új ház, akár a befektetett összeg harmadát is éri azonnal, amint elkészül. Kücsön Gyula pedig feladta, hogy együttműködést és közös fejlesztési terveket keressen az Önkormányzattal. Egyedül áll neki megvalósítani a fejében élő álmot, s igyekszik olyan projecteket megvalósítani Sarudon, amelyek által fejlődik a falu, ismertebb és vonzóbb lesz a turisták számára Poroszló árnyékában. Ha akar a falu, majd egyszer talán csatlakozik a fejlesztésekhez, talán a mostani, talán egy másik vezetéssel.

A helyzet azért érthetetlen, mert a polgármester a választások után összefoglalva megkapta Kücsön Gyula fejlesztési elképzeléseit, és akkor támogatásáról biztosította a vállalkozót. Most mást szelek fújnak Sarudon, de az Élményfalu project keretében mindent megtesznek azért, hogy a település váljon a Tisza-tó vízi és aktív turisztikai központjává. Sarud, most egy olyan falu, ahol nincs étterem, de van horgászmúzeum. Amennyiben az előző pár sor alapján, bárki is azt gondolná, hogy a faluban minden Kücsön Gyula körül forog, az téved. Bár az előbbi két tétel, azért mégis miatta van. Horgászmúzeum azért van, mert létrehozta, étterem pedig azért nincs, mert az Önkormányzat a fejébe vette, hogy majd a szociális konyha árnyékában, maga lesz vállalkozó és piaci alapon működő éttermet épít a falu számára (igaz, hogy erre nincsenek állami források, ami miatt módosította elképzeléseit és nem az eredetileg tervezett horgászmúzeum + étterem elképzelést építette fel, hanem átépítette egyik öreg parasztházát, hogy mégis otthona lehessen Gönci Gyuri bácsi régi balatoni gyűjteményének. Az önkormányzat és Kücsön Gyula nem hogy jóban, de beszélő viszonyban sincs egymással (és ez nem a vállalkozón múlik).

A múzeum unalmas dolog, a horgászat unalmas dolog, állítják a közhelyek. Mínusz szorozva mínusszal, az plusz. Állítják a matematikusok. A képen látható műcsali a Cservy hagyatékból való, saját, kézi gyártású eszköz.

– Ahol csak tudnak, ott reszelnek el bennünket. – mondta. Most már dacból is megcsinálják, újra felépítik a falut, munkát adnak az ittenieknek. Sarud újjáéledését a horgászatban, a vitorlázásban és a gyermekturizmusban látják. Most itt azért váltunk többesszámra, mert ezeket a célokat egyedül nem lehet megvalósítani. Kell 15-20 olyan társ, vagy lelkes “hülye”, akik bele tudnak szeretni a Tisza-tóba, akik el tudják hinni, hogy tudnak csinálni egy olyan települést, ahol jól érzik magukat. Kialakulóban van egy társaság, akikkel közösen élvezik a Tisza-tó adottságait és közösen keresik a térség megmentésének lehetőségeit. Nézzük mik azok a dolgok, amik már megvalósultak – magánerőből Sarudon. Itt van elsőnek a Tisza-tavi Horgászmúzeum. A Tisza-tavi Horgászmúzeum épülete. A régi ház felújításában sok sarudi mesterember vett részt. A Horgászmúzeum egy, a már megvalósult álmok közül. Egy éve sincs, hogy létezik, de elismertségét jelzi, hogy a májusban meghalt leghíresebb magyar pergető csali(Chervy) gyártója Cservenák Péter, teljes hagyatékát a múzeumnak ajánlotta fel örököse. A múzeum unalmas dolog, a horgászat unalmas dolog, állítják a közhelyek. Mínusz szorozva mínusszal, az plusz. Állítják a matematikusok. A képen látható műcsali a Cservy hagyatékból való, saját, kézi gyártású eszköz. A falu valaha működött éttermének épületében, most manufakturális termelés folyik, hisz nemrég megalapították Élményfalu Településfejlesztő és Munkahelyteremtő Szociális Szövetkezetet, s itt most (a tervezett étterem helyén) asztalos műhely működik, és alumíniumból építenek munkacsónakokat. A következő cikkünkben arról olvashattok majd, hogy hogyan is hat Sarud életére a hajógyártás és milyen akadályokat kell leküzdeni Gyulának ahhoz, hogy álma maradéktalanul megvalósuljon. Folyt köv…

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!