Csoóri Sándor az Ördögfióka című verseskötetéből olvasott fel a gyerekeknek
Az író az itthoni ellenzéki értelmiségiek egyik vezéralakjának számított, a Kádár-rendszer idején folyamatosan megfigyelték (erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik), és ugyan jelenhettek meg verseskötetei, a komolyabb elismerések a rendszerváltásig elkerülték – Kossuth-díjat is 1990-ben kapott.
Költészetében a népi hagyományok kereszteződtek a modern európai költészet hatásaival, melynek köszönhetően a kötetlenebb költői képzelet is nagyobb szerephez jutott a verseiben. Ez az irány a Második születésem c. kötetében (1967) jelent meg először, és onnantól kezdve saját, tárgyiasan látomásos hang jellemezte a költészetét.
1954-ben és 1970-ben József Attila-díjjal, 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal tüntették ki. 2005 óta a Magyar Írószövetség örökös tagja. Munkásságát 2003-ban Arany János-nagydíjjal, 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal is elismerték. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagydíjával, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták, és ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára.
A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, a Magyarok Világszövetségének elnökeként kezdeményezte a Duna Televízió megalapítását. Bár a rendszerváltás előtt egy társaságot alkotott Konrád Györggyel és Jancsó Miklóssal is, a kilencvenes évek elejének kultúrharcaiban hamar a barikád ellenkező oldalaira sodródtak. Maga Csoóri is a támadások kereszttüzébe került Nappali hold című, 1990-es esszéje miatt, melyet többen is antiszemitának minősítettek, és az írástól a Magyar Írószövetség is elhatárolódott. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke is volt.
Csoóri Sándor halálhírét a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte hétfőn az MTI-vel, hozzátéve, hogy a kormány a saját halottjának tekinti.
„Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel is teli új kor kezdete is. Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet” – fogalmaz az MTI-hez eljuttatott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ, kiemelve: Csoóri Sándor „az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét” hagyta az utókorra.
Fotó: Nemes Róbert
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
