Vasárnap hivatalosan beköszönt a nyári időszámítás, aminek következtében kevesebb energiát használunk a világításra. Ez viszont a szervezetre is jelentős hatással bír.
Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Az órákat vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára kell állítani, ezzel a módszerrel Magyarország 1980 óta spórol energiát.
Vasárnap egy órával kevesebbet alszunk. Archív fotó: EH
A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében ismerteti: az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák, az órák előreállításával az ébrenlét jobban egybeesik, így kevesebb energiát kell világításra használni.
A Mavir szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, amelyekből az látszik, hogy a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítást követő időszakban.
Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ a lakosság a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország „áramszámláját” – hívta fel a figyelmet a Mavir.
Ami az óraátállítás szervezetre gyakorolt hatását illeti, ezt követően egy órával kevesebbet alszunk. A melatonintermelés ilyenkor még nem áll át, a glükokortikoidszint még alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, tehát megérezzük, hogy egy órával kevesebbet alszunk. Ilyenkor fáradtak, dekoncentráltak, levertek vagyunk, viszont este fittnek és ébernek érezzük magunkat, hiszen a belső óránk jól tudja, hogy még csak 8 óra van, mikor az óramutató már 9-et mutat.
Forrás: MTI/webbeteg.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
