Minden évben gyermeki várakozással és örömmel díszítjük a fát. Gömbökkel, csillagokkal, girlanddal és sok más egyébbel. Vajon tudjuk, hogy melyik dísznek mi a jelentősége?
A karácsonyfa: Életfa. A karácsony – Jézus születésével – születésnap, életnap is. A zöld szín az új élet reményét jelképezi, míg az ágak spirális elrendezése az életspirált mintázza. Egyes sámánisztikus kultúrákban a fenyőfa megfeszített, lehajtott majd hirtelen kioldott csúcsa repítette a sámánt a Beavatás felé. Karácsonyfánkat ezért úgy válasszuk ki, hogy az ágaiból formált spirál-szerkezet arányos legyen, ne legyenek benne ugrások, kihagyások, az ég felé, a magasabb tudatosság felé törekvő csúcsa is ép, élettel teljes legyen. Mivel a halott élet-spirálnak, a kivágott fának nincs ereje, legjobb, ha gyökeres fát emelünk ki és utána kiültetjük azt valahol, így biztosítva Földanyánknak – és rajta magunknak – az életet.
A gömb: A gömb mandala. A teljességet jelképezi. Földanyánk, és a bennünket körülvevő 9 bolygó mindegyike gömb alakú. A Tejútrendszer spirálján elhelyezkedő égitesteket is jelképezik a fára akasztott díszgömbök. Anyaguk többnyire üveg. Törékeny, illékony, talmi csillogás, mégis ettől lesz a fa díszítése az, ami. A fények megcsillannak az üvegen, visszatükrözve – de eltorzítva – a karácsony életfáját. Úgy, ahogy a bolygók erői hatnak életünkre, meghatározva, de nem determinálva azt. A gömbök színeinek megfejtéséhez a színek jelentéseit vizsgálhatjuk. Olyan színű gömböt válasszunk, amely szín egységben van törekvéseinkkel.
A csúcsdísz a felemelkedett embert jelképezi, Jézust, a megváltót, aki eljutott a csúcsig, sőt azon is túl. Gyakori, hogy a csúcsdísz lángos csillag formájú, mert ez hozta hírül a Napkeleti Bölcseknek a Megváltó megszületését.
Angyalkák: Kék, piros, fehér és lila ruhában, négy vasárnapon át egymást követve érkeznek meg a Földre advent angyala. Az ő hangjukra figyelmeztetnek az angyalkák. Akik megpillantották a várakozás hetének angyalait, meghallották az általuk hozott üzenetet, azok felkészültek a belső karácsonyra.
Girlandok: Különböző színű girlandok fonják be az életfát, akár a kígyó. Ők emlékeztetnek bennünket az „eredendő bűnre”. A bibliai teremtés-történet életfáján is kísértőként jelent meg, ő adta az embereknek a „Tudást”, – talán az emlékezést? – és ő indította el az élet spirálján, miatta űzetett ki az Istenember Ádám és oldalbordája Éva a paradicsomból.
Angyalhaj: A fát borító misztikus fátyol, áttetsző, mégis leplez. Az ezoterikus gondolkodás, a titkok szimbóluma. A jászol szalmájának – a kis Jézus derékaljának – analógiája. Sokan ezért angyalhaj helyett szalmát hintenek a fára.
Hold és csillagok: Az utóbbi évek divatja, hogy a fára holdat és hatágú csillagot – Dávid csillagot – is akasztunk. Bár a zsidó kultúrában nem ünneplik a karácsonyt, mégis fontos ez a hagyományosan zsidó jelkép a fán, árnyalt jelképrendszerére talán külön is érdemes lesz egyszer majd kitérni. A Dávid csillag Dávid pajzsa. Ez az eredetileg nem csak zsidó jelkép két egyenlő szárú háromszög együttese, és a férfi-nő, anyag-lélek, levegő-föld, tűz-víz ellentétpárok harmonikus egységét szimbolizálja. Az ötágú csillag az Istenember csillaga is lehet karácsonyi jelkép.
Dió és alma: A Tudás fája, az Életfa. Az eredendő bűnre a tudás megszerzésére emlékeztet bennünket a fára kötött alma. A dió is bölcsesség-jelkép. Az emberi agyhoz hasonlatos mintázatú, a picike dió magjában ott rejtőzik a hatalmas fa lehetősége, de ennek a fának emberöltő – vagy még annál is hosszabb idő – kell, hogy bőven termőre forduljon. A dió a jövendő nemzedékbe vetett hitet is jelképezi. Az aranyalma és az aranydió a fénylő bölcsességet hozza el hozzánk.
Az arany és az ezüst: A férfi és a női princípium, a Nap és a Hold, a Rák és az Oroszlán színei, a gazdagságot jelképezik, kívül és belül. Ezért van, hogy a legtöbb karácsonyi jelképünk arany és ezüst színben pompázik.
Szaloncukor: Savanyú-e a magyarság, ha egyedül nálunk hagyomány, hogy a fára – díszbe öltözetett – boldogság téglácskát helyeznek? Boldogságforrásunk, a csokoládé, és a belőle formált kis téglácskák a Boldogság Házának építőköveit jelképezik. Aki teheti, éppen ezért ne vásároljon, hanem készítsen szaloncukrot, szeretettel, odaadással, boldogan.
Apró figurák: Kicsiny játékszerek különböző anyagokból a gyermekkor csodáját, az önfeledt örömet, játékosságot tanítják nekünk. Figyelmeztetnek az ajándékozás, az örömszerzés a másokra való odafigyelés fontosságára, úgy, hogy közben mi is örülhetünk.
Mézeskalács díszek: Formáik – fenyő, angyal, csengettyű – tükrözik az összes többi jelképünket, de más anyagból. A mézeskalács a föld porából megformált, tűzpróbán átesett embert jelképezi. Az ember teremtő is. Mágikus bábot készít magának, termékenységet varázsol, szapora kezekkel bábot süt. Ez a mézeskalács.
Csengettyű: A kis harangocska jelzi, hogy „megérkezett az angyal”. Hangja hozza meg a karácsony hangulatát sok családnál. A pogány kultúrákban démonűző hatást tulajdonítottak a hangjának. A csengettyű hangja rezgésbe hozza a levegőt, ezzel jó energiákat teremt. A megtisztítás rituáléjában játszik szerepet, akárcsak a tűz elemű jelképek, mint a gyertya és a csillagszóró.
Csillagszóró: Tűz elemű – valóban tűzveszélyes – eszköz, óvatosan használjuk! A fényszikrák a fellángoló és kihunyó életet éppen úgy jelképezik, mint az érzések múlandóságát.
Gyertya: (égősor) A gyertya a három sík, a test, a szellem és a lélek, vagyis a viasz, a kanóc és a láng, a szent háromság üzenete, a fiú megszületése, a fény megérkezése. A gyertya fénye nem nyomhatja el a szellem fényét. Az égősor jelentése ugyanez.
Forrás: Jóportál.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
