Itt a tavasz, végre érkeznek az oltások, a nyomasztó járvány igazán indokolttá teszi a boldogság hormonok bevitelét. Az embert próbáló időkben, mi más nyújthatna számunkra örömöt és vigaszt, mint a desszertek magyar királya, a népszerű somlói galuska. Az Eger Hírek ezúttal a recept közreadásával, valamint az édesség történetével lepi meg olvasóit.
Az eredeti Somlói receptje
Az eredetinek tekinthető receptleírás háromféle, sima-, kakaós- és diós piskótát ír elő.
Hozzávalók:
- A piskótákhoz (egyenként): 6 db tojás, 175 g kristálycukor, 175 g liszt, ½ citrom reszelt héja, só, vaj.
- Az öntethez: 200 g kristálycukor, 250 ml víz, 100 ml rum, ¼ rúd vanília, 1 citrom reszelt héja, 1 narancs reszelt héja
- A vaníliakrémhez: 500 ml tej, 4 db tojás sárgája, 40 g liszt, 15 g zselatin.
- A töltelékhez: 100 g dióbél, 50 g baracklekvár, 1 kiskanál kakaó, 80 g mazsola
- A csokoládéöntethez: 150 g étcsokoládé, 250 g cukor, 150 ml víz, 100 ml rum
- Tejszínhab: 400 ml tejszínből hab
Elkészítése:
Háromféle, hagyományos-, diós- és csokoládés piskótát készítünk. A piskótákhoz a tojássárgáját különválasztjuk a tojásfehérjéből, majd a fehérjéből kemény habot verünk, a sárgáját pedig a cukorral keverjük habosra. A liszthez reszelt citromhéjat, a diós piskótához darált diót, a csokoládés piskótához kakaót keverünk, és óvatosan összeforgatjuk a lisztet és a tojássárgáját. A piskótatésztákat kivajazott sütőlapon vagy tortaformában 1-2 cm vastagságúra sütjük.
- Az alapöntethez szükséges hozzávalókat összekeverjük, összeforraljuk, majd lehűtjük.
- A csokoládéöntethez az összetört csokoládét gőz fölött felolvasztjuk, vízzel és a rummal közel forrásig hevítjük, majd ezt is lehűtjük.
- A töltelékhezszükséges diót megdaráljuk, a mazsolát beáztatjuk.
Tálra helyezzük az egyik piskótalapot, meglocsoljuk az alapöntet harmadával, megkenjük a vaníliakrém felével, majd megszórjuk mazsolával és dióval. Ráhelyezzük a második piskótalapot, és ugyanúgy járunk el vele. A harmadik lapot is meglocsoljuk öntettel, és megkenjük a baracklekvárral. A tetejére kakaót szórunk, és a somlót egy éjszakára hűtőszekrénybe tesszük. Tálaláskor az elkészített somlói rétegekből kanállal „galuskákat” szaggatunk, tálra halmozzuk, csokoládéöntettel és tejszínhabbal díszítjük.

A valódi sztori: kialkotta meg a somlói galuskát?
A legenda szerint, az ország legkedveltebb desszertje a somlói galuska a nászéjszakák borát termő Somló-hegyről, az állítólagos cukrász feleségének állítólagos szülőhelyéről kapta a nevét. A történet szép, de mégsem igaz. A névadó ugyanis, ez esetben, a Budapesttől alig huszonöt kilométerre, a Gödöllői-dombvidék peremén álló Somló-hegy. Somlyó (Somló) hegyből akad szép számmal a Kárpát-medencében, így aztán Fót mellé is.
Bár aligha hihető, hogy előképei ne lettek volna, de – a ma elterjedt nézet szerint – a piskótatésztával készülő, csokoládés, vaníliás desszert kitalálója a Gundel egykori főpincére, Gollerits Károly volt. A somlói galuska valódi szülőatyja és névadója azonban már nem Gollerits, hanem Szőcs József Béla cukrász, aki 1956-tól kezdődően tizenhárom esztendőn át volt a Gundel cukrászműhelyének üzemvezetője. A különlegességnek tartott somlói galuskát, Rákóczi János mesterszakács találmányával, a Rákóczi-túróssal együtt, az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon mutatták be.
Szőcs József Béla a Gundelt elhagyva, 1969-ben a szülőhelyén, Fót-Kisalagon, nyitott cukrászdát. Az eredeti somlóit a mester nyugalomba vonulása után már a lánya készítette. A somlói atyja abban a Gerbeaud cukrászdában tanulta a szakmát, ahonnan a vasár- és ünnepnapok húsleveseit és rántott húsait kísérő klasszikus, a zserbó évtizedekkel korábban indult el hódító útjára.
Forrás: foodandwine.hu
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!









