Nemzetközi hírű, egri származású festőművész jubileumi tárlata nyílik a Ziffer Sándor Galériában: Groteszk harmóniák – Galambos Tamás 85. címmel.
A nyolcvanöt esztendős Galambos Tamás festőművész, kortárs figurális festészetünk összetéveszthetetlen stílusú, világszerte ismert képviselőjének közel száz alkotása lesz látható a Ziffer Sándor Galériában a Dobó István Vármúzeum és H. Szilasi Ágota főmuzeológus rendezésében. Az április 30-án, szerdán megnyíló tárlaton rajzok, festmények, gobelinek, illusztrált könyvek sőt CD borítók kerülnek bemutatásra tematikus, illetve kronológiai egységekben.
A művésszel nemrég interjút készítettünk:
85 éves Galambos Tamás festőművész, aki Egerben látná legszívesebben életművét
A Heves vármegyéhez és Egerhez fűződő visszanyúló régi családi és személyes kötődése ellenére Galambos Tamás egrisége nem került be a köztudatba, nem lett megfelelően elismerve, mindössze négy kiállítása volt Egerben hetven esztendő alatt.
Ezért is vállalkozott a Dobó István Vármúzeum a Szabad Szalon Egyesülettel közös rendezésében arra, hogy a művész nyolcvanötödik születésnapja alkalmából, a múzeum különleges adottságú kiállító termében felvázolják ezt a sajátos művészi életútutat az 1960-as évektől napjainkig.
Hiszen ez a művészi világ, a mágikus realistának is nevezett festői kifejezésmód egyedi jellegzetességei, különleges karaktere révén szinte egyedülálló jelenség a modern magyar művészetben.
„Képei messziről nézve idillikusak, ám közelebb lépve emberi és történelmi drámák olvashatók ki belőlük. Az elgondolkodtató motívumok, felnagyított részletek és őszinte véleményformálás festője. Úgy gondolja, hogy ecsettel a kézben sem szabad hallgatni: a művésznek kritikát kell megfogalmaznia, reagálnia kell a világ történéseire, múltunk megrázó eseményeire, sőt politikai fordulataira is-természetesen a művészet nyelvén.”
Művészetére hatással volt az ikon festészet, a reneszánsz táblaképfestészet, valamint a magyar népművészet. Stílusát a pop-arttal és a naiv festészettel egyaránt rokonítják, a Szabó Vladimir, Román György, Kondor Béla, Berki Viola, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Würtz Ádám, Rékassy Csaba nevével is fémjelzett „mágikus realista” alkotók egyik utolsó képviselőjeként. Ezek a mesterek a szocializmus szürke hétköznapjaival szemben egy álomvilágot, mítoszok és mesék világából szőtt alternatív valóságot teremtettek.
Galambos Tamás művészi hitvallása szerint „a festés a fikció és a realizmus ötvözete, a mese segítségével pedig érthetően lehet beszélni a jelenről és a múltról”.
Galambos Tamás (boldogházi) Kiss Tamás András néven 1939. november 18-án született Budapesten, de egész gyermek és ifjú korát Egerben töltötte. Apai családtagjai évszázadok óta jelen vannak Heves vármegyében. Szülei hadigyár-tulajdonosok és földbirtokosok voltak. Apai nagyapja Kiss Endre a Heves vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, anyai nagyapja Kollmann János az egri gyáripar és iparfejlesztés meghatározó alakja volt. A család teljes vagyonát államosították, osztályidegennek nyilvánították, ezért 1953-ban nevelőapja dr. Galambos János gyógyszerész-jogtanácsos örökbe fogadta. Az általános iskolai tanulmányait a Cisztereknél és a Líceumban kezdte meg, majd az 5. számú iskolában kellett befejeznie. Rajztehetségét először a család barátai -Kálnoky László költő, Radványi Géza filmrendező és Batthyány Gyula festőművész- fedezték fel már kisgyermekként. A festészet és művészettörténet alapjait Kéreg Istvánné Bánóczy Adrienne egri rajzszakkörében szerezte meg. Tizenhárom évesen megnyerte a budapesti Képző és Iparművészeti Gimnázium országos pályázatát, képeit már ekkor kiállították. Mindeközben versenyszerűen birkózott a legendás Kun István edző tanítványaként. Középiskolai tanulmányait 1954 és1958 között már Budapesten folytatta, mestere Sebestény Ferenc volt a Képzőművészeti Gimnáziumban. A Képzőművészeti Főiskolát 1959 és 1963 között Barcsay Jenő és Hincz Gyula osztályában végezte, pályakezdését Bernáth Aurél is támogatta. Már 1960-ban önálló kiállítása volt a Képzőművészeti Főiskolán. Az uralkodó szocialista realizmus elveit tagadva néhány diáktársához csatlakozott és Molnár Sándor festő műtermében önképző tevékenységbe kezdtek. A Hamvas Béla szellemiségében alakult csoportra ma Zuglói Kör néven hivatkozik a művészettörténet. Mindezek után nem csatlakozott egyetlen divatos irányzathoz se, hanem fokozatosan kialakította saját egyéni stílusát.
Közel száz egyéni kiállítása volt Európában, Ázsiában, Észak és Dél- Amerikában. Többek között Helsinkiben 1964-ben, Budapesten a Mednyánszky Teremben 1966-ban, Torinóban, Firenzében, Milánóban 1968-ban, Hamburgban 1976-ban, Tokióban és Párizsban 1978-ban, Athénban 1979-ben, Caracasban 1982-ben, Los Angelesben 1984-ben, Chicagóban 1988-ban, Toyamában 1991-ben, Münchenben 1992-ben, Morges-ben 1993-ban, Zug-ban 1995-ben, mutatkozott be. Ljubljanában 2021-ben volt nagy nyilvánosságot kapott tárlata. A 80-as évektől fogva már személyesen is részt vehetett több külföldi kiállításán, a 90-es évektől pedig beutazta a közel és távol kelet számos országát.
Sosem szakadt el szeretett városától és a hajdanvolt régi egriektől, a nyarait leginkább Egerben töltötte.
Tagja a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének, a Magyar Festők Társaságának, a Mednyánszky Társaságnak, az Új Gresham Körnek. Tanított a Zebegényi Szőnyi István Szabadiskolában. Életéről, munkáságáról több dokumentumfilm is készült. Számos hazai és külföldi díjat kapott – ezek mindegyike kizárólag szakmai elismerés.
Képeit, illusztrációit világszerte ismerik és olyan neves kiadók közlik rendszeresen, mint az Oxford University Press, L’Harmattan vagy a Penguin. Így került ikonikus Galambos kép egy több millió példányban terjesztett Márquez-regény címoldalára is-az író megelégedésére. Az 1981-es Nyár című képet 2017-ben a londoni Sotheby’s aukciósház árverezte el, mint a legtöbbet publikált kortárs magyar festményt. A természetbe olvadó női aktot az Eger környéki dombság ihlette.
Művei jelen vannak a jelentősebb köz és magán gyűjteményekben, akik közül többen is hozzájárultak az egri tárlat létrejöttéhez: Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria; Pécs, Janus Pannonius Múzeum; Külgazdasági és Külügyminisztérium; Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria; Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum; Miskolc, Herman Ottó Múzeum; Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Musée Anatole Jakovsky; Nizza, Nishida Museum-Toyama; Japán, László Károly gyűjtemény; Kövesdy gyűjtemény; Merics gyűjtemény; Völgyi-Skonda gyűjtemény; Kopcsik gyűjtemény, dr. Kacsuk Péter gyűjtemény, Kárpáti Tamás- Hungarikonok gyűjtemény, dr Szadai Károly gyűjtemény.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
