Ahhoz, hogy megértsük mi vezetett odáig, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc abban az időben, elsőre oly távolinak tűnő fővárosi eseményei Egerbe is begyűrűzzenek és halálos áldozatokat követeljenek, kicsit mélyebbre kell ásnunk a történelemben. A történelemkönyvek lapjait böngészve és a beszámolókat hallgatva az ember gyorsan ráébred arra, hogy hiába holmi földrajzi távolság, a magyarok szabadság utáni vágya ezidőtájt erősebb volt mindennél, amiért készek voltak fegyvert is ragadni. Nem volt ez másként Egerben sem.
1956. október 21-én már Eger is csatlakozott azokhoz az iskolavárosokhoz, ahol az ifjúság nyíltan fellépett körülményeinek javítása érdekében. A helyi újság akkor a következőképp kommentálta az eseményeket:
„Friss szelek, fényes szelek fújnak. … Áttörték ezek a szelek az Egri Pedagógiai Főiskola vastag falait is, felrázva az ifjúságot…”
Több tucat hallgató megalakította a Kossuth Kört, csatlakoztak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségéhez, és megfogalmazták 12 pontos követelésüket, végül október 23-án megválasztották a vezetőiket is.
Október 24-én és 25-én este demonstrációkat tartottak a belvárosban. A megmozdulások szervezésében élen jártak a Dobó Gimnázium és az Egri Pedagógiai Főiskola tanárai, diákjai. Sapkájukra nemzeti színű szalagot tűztek ki, és a nemzeti függetlenséget követelő jelszavakat, rigmusokat skandáltak.
Október 26-án már nagyszabású tüntetések, tömeges megmozdulások voltak Egerben: ledöntötték a Népkertben lévő szovjet katonai szobrot és a Nagytemplom mögötti szovjet katonai emlékművet, a Líceum tetejéről eltávolították a vörös csillagot, a nyomdában forradalmi kiáltványokat, röplapokat nyomtattak.
Eközben megkezdődött a főiskolások védelmi fegyverekkel való ellátása, mely a nemzetőrség szervezésének kezdetét jelentette. Október 27-én több teherautóval munkások érkeztek Borsod megyéből Egerbe, akik radikalizálták az itteni helyzetet, és ezzel megalapították az Eger Városvédelmi Bizottságot. Délutára a városi pártbizottság épületénél lövöldözés alakult ki, majd elfoglalták az ÁVH épületét is.

Ekkorra már megalakult a Nemzetőrség Ideiglenes Védelmi Parancsnoksága, és október 28-án, vasárnap délelőtt a színház épületében létrejött Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa is. A város forradalmi központjából, a Líceum épületéből főiskolai hallgatók Szabad Eger Rádió néven független rádióadást sugároztak.
A kormány október 30-i, az egypártrendszer megszüntetéséről, a koalíciós kormány létrejöttéről és a szabad választások előkészítéséről szóló bejelentése nyomán aktivizálta tevékenységét a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Petőfi Pártként újjá szerveződött Nemzeti Parasztpárt is.
A szovjet hadsereg 1956. november 4-én délutántól kezdődően szállta meg Heves megyét. A csapatok Mezőkövesd irányából közelítették meg Egert, és a késő délutáni órákban harminc harckocsival vonultak be a városba. A páncélosok többször végig dübörögtek a város szűk, történelmi utcáin. A szovjet katonai parancsnokság a rendőrség Klapka utcai épületében rendezkedett be, ezzel átvéve a város irányítását. November 6-án az idegen megszállók ostromállapotot rendeltek el a városban.
Egerben december 11-én délután – az országos sztrájk első napján – tüntetés volt a színháznál. A tömeg a nyomdához vonult, ahol röplapokat kezdtek nyomtatni. A kirendelt fegyveresek a Széchenyi utcán több lövést adtak le az ott csoportosulókra. A lövöldözésnek két halálos áldozata volt, többen megsebesültek.
December 12-én a Széchenyi utcán is igen sokan tartózkodtak. A Dobó István Laktanyából nagyjából ötven fő karhatalmista indult a belváros felé, ahol a tömeg szidalmazni kezdte őket, és valaki almacsutkát dobott közéjük. Az erre kiadott „Oszolj! Tűz!” vezényszót több géppisztolysorozat követte. Hatan vesztették életüket és tizenkilencen megsebesültek.
A forradalom utáni retorzió a munkahelyi elbocsátásoktól a sokéves börtönbüntetést kiszabó ítéletekig széles skálán mozgott.
Folytatjuk!
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!















