Bélapátfalva térségében szerda hajnalban ismét megmozdult a föld. Bár a mostani rengés viszonylag gyenge volt, Eger és környéke a múltban jóval erősebb földmozgásokat is átélt. De milyen gyakran reng a föld Heves megyében, és létezik-e olyan évszak, amikor nagyobb eséllyel következik be földrengés?
Éjfél után 36 perccel rengett a föld
2026. november 18-án, szerdán 0 óra 36 perckor 2,5-ös magnitúdójú földrengést regisztráltak Bélapátfalva térségében, Egertől északra.
A földmozgást a HUN-REN Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma is megerősítette. A rengést a környéken élők érzékelhették, Balaton községből, Bekölcéről és Mikófalváról lakossági bejelentések is érkeztek.
A mostani földrengés az enyhébb földmozgások közé tartozik, jelentősebb károkat ilyen erősségnél általában nem okoz.
Amikor igazán megremegett Eger – 1925. január 31.
Eger történetének egyik legjelentősebb ismert földrengése 1925. január 31-én, reggel 8 óra 5 perckor következett be. A mintegy 5-ös magnitúdójúra becsült földmozgás Egerben és különösen a szomszédos Ostoroson okozott súlyos károkat. A korabeli beszámolók szerint házak falai repedtek meg, kémények és tűzfalak dőltek le, a lakosság pedig rémülten menekült az épületekből.
Ostoroson a 406 épületből mindössze nyolc maradt sértetlen egy korabeli összesítés szerint. A károk Egerben is jelentősek voltak, ám a földrengésnek nem volt halálos áldozata.
A több mint száz évvel ezelőtti esemény máig figyelmeztet arra, hogy a Bükk déli előtere sem teljesen földrengésmentes terület.
A korabeli újságok így írtak az egri földrengésről:
Ostoroson a Forel-Mercalli-féle 12 fokos erősségi fokozatnak 2 kb. a IX. fokát érte el a rengés erőssége; sőt talán Eger délkeleti részén, a Maklári külváros is hasonló erősségű rengést szenvedett. A VIII. erősségi fokot elérte a rengés Eger területének legnagyobb részén s a közeli falvakban, mint Kistályán, Egerszalókon, Andornakon, Novajon.
A VII. erősségi fokot Szomolyán, Bertamajorban, Makláron, Nagytályán, Deménden, Verpeléten, Egerszóláton, Egerbaktán és Felnémeten. A geofizikai intézettől kapott éresülésem szerint a VI. fokot Noszvaj, Bogács, Mezőkövesd, Szihalom, Füzesabony, Domránd, Besenyő, Atány, Kerecsend, Felsőtárkány, Monosbél, Bélapátfalva, Mikófalva, Balaton, Borsodnádasd községek érezték; továbbá ezektől egészen elkülönülten Mátranovák bányatelep.

A legjobban megrázott terület főtengelye északdéli (kissé ÉÉNy-DDK-i) irányu; a közepén Eger és Ostoros táján azonban kihasasodik, úgyhogy e tájon egy kisebb tengely vonható. Valószínű, hogy ezt az általános képet az egyetemi geofizikai intézethez még ezután beérkező jelentések módosítani fogják. A földrengést az eddigi jelentések szerint a következő legszélső pontokon észlelték (III. fok): Budapesten, Dömösön, Salgótarjánban, Putnokon, Szalonnán, Sátoraljaújhelyen, Csengerben, Gyomán, Kecskeméten, Solton.
Az Egri Népújság lajtromba szedte a főbb károkat, kiemelve például, hogy „A ravatalon fekvő Balkay Béla házának tetejét is teljesen összetörte a szomszéd tűzfala, mely nagy robajjal omlott.” S mindjárt a lap következő oldalán közölték a hírt, miszerint az egri Ipartestület érdemes elnöke elhunyt. Balkay Béla 1862-ben született Egerben, és szívügyének tekintette az egri iparostársadalom szolgálatát. Trak Géza akkori polgármester pedig felhívással fordult az egriekhez, hogy összefogjanak, s a bajba jutottaknak segítenek.

Nem is olyan régen is volt jelentős földrengés Heves megyében
A közelebbi múltból két földrengést érdemes kiemelni.
2013. április 23-án, éjfél után nem sokkal 4,8-as magnitúdójú földrengés rázta meg Heves térségét, Tenk közelében. A földmozgást az ország számos pontján érzékelték, és épületkárokról is érkeztek beszámolók.
Hat évvel később, 2019. augusztus 12-én, hajnali fél kettő körül ismét erősebb, 4,1-es magnitúdójú rengés történt Heves közelében. Ezt Egerben, Egerszalókon és több környező településen is érezték.
A mostani bélapátfalvai rengés ezeknél jóval gyengébb volt.
Milyen gyakran reng a föld Eger környékén?
Meglepő lehet, de Magyarországon jóval gyakrabban mozdul meg a föld, mint ahányszor ezt a lakosság észreveszi. A szeizmológiai obszervatórium hosszú távú statisztikái szerint hazánkban évente átlagosan négy-öt olyan, 2,5–3,5-ös magnitúdójú földrengés várható, amelyet az epicentrum közelében már érezni lehet.
Heves megyében ennél több kisebb földmozgást is regisztrálhatnak a műszerek. 2024-ben például kilenc természetes földrengést mértek a megyében, 2025 első tizenegy hónapjában pedig nyolcat. Ezek többsége olyan gyenge volt, hogy a lakosság nem is érzékelte.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Egerben minden hónapban érezhető földrengés történik. Előfordulhat, hogy hónapokig semmit sem tapasztalunk, majd rövid időn belül több kisebb földmozgás követi egymást.
Melyik hónapban reng leggyakrabban a föld?
Bár sokan a télhez, a tavaszi olvadáshoz vagy a nagy esőzésekhez kötik a földrengéseket, a tudomány jelenlegi állása szerint nincs általános földrengésszezon.
A földrengések nem igazodnak a naptárhoz. Ugyanúgy bekövetkezhetnek januárban, júliusban vagy novemberben.
Ezt az Eger környéki történelem is jól mutatja: a nagy egri földrengés januárban, a 2013-as hevesi rengés áprilisban, a 2019-es pedig augusztusban következett be.
A föld mélyében felhalmozódó tektonikai feszültségek felszabadulása nem követi az évszakok váltakozását. Ezért nem lehet kijelenteni, hogy például novemberben nagyobb veszélyben lennénk, mint tavasszal.
Kell-e újabb földrengéstől tartani?
Egy kisebb földrengés önmagában nem jelenti azt, hogy hamarosan nagyobb is következik. Ugyanakkor a földmozgások pontos helyét, időpontját és erősségét a tudomány ma még nem képes megbízhatóan előre jelezni.
A szerda hajnali bélapátfalvai földrengés tehát elsősorban emlékeztető arra, hogy a földkéreg Eger alatt és környékén sem teljesen mozdulatlan.
A föld időnként megmozdul alattunk. A legtöbbször azonban olyan halkan teszi, hogy észre sem vesszük.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!











