Lépjen kapcsolatba velünk

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán

Pénz

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön.

A megállapodás alapján a minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 000 forintra, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékkal, 396 000 forintra emelkedik – közölte Kármán András pénzügyminiszter Facebook-oldalán. 

A tervezett adójóváírással együtt, az egyéb személyi jövedelemadó-kedvezményekre nem jogosult munkavállalók esetében a minimálbér nettó összege 17,2 százalékkal, havi közel 37 ezer forinttal, a garantált bérminimumé pedig 13,3 százalékkal, havi mintegy 33 ezer forinttal növekedhet – tette hozzá.

A miniszterek hangsúlyozták: a kormány a 2027. évi bértárgyalások során a munkavállalói jövedelmek érdemi növelése és a vállalkozások teherviselő képességének megőrzése közötti egyensúly kialakítására törekedett. 

A kezdetben jelentősen eltérő munkáltatói és munkavállalói álláspontok közelítése során olyan háromoldalú megállapodás jött létre, amely egyszerre szolgálja a munkavállalók vásárlóerejének növekedését, a foglalkoztatás stabilitását és a szabályozás széles körű társadalmi legitimációját.

Az idei év lezárta után a felek közösen dolgoznak egy középtávú, képletalapú megegyezésen is, ami garantálni tudja a nominális bérek gazdasági teljesítőképességéhez igazodó, méltányos meghatározását – olvasható a miniszterek bejegyzésében.

Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökségi tagja az ülést követően az MTI-nek elmondta: a munkaadók és a munkáltatók kétoldalú megállapodással arra jutottak, hogy a versenyszférában működő munkáltatóknak 5 százalékos általános bérfejlesztést ajánlanak jövőre, tekintettel egyes ágazatok gazdasági teherbírására.

Az MGYOSZ elnökségi tagja szerint a jövő évi bérmegállapodással a munkaadók és a munkavállalók mérsékelten elégedettek. Megjegyezte, hogy a tárgyaló felek nagyon messziről indultak eredeti javaslatukkal, a megállapodás érdekében mindenkinek engednie kellett.

Az MGYOSZ az MTI-nek küldött közleménye szerint fontos kompromisszumnak tekinti a megállapodást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béremelések fenntarthatóságához a vállalkozások gazdasági feltételeinek javulására is szükség van. „A megállapodás minden fél részéről kompromisszumot igényelt. 

A béremelés mértékéről meg lehet állapodni, a fedezetéről azonban nem lehet tárgyalóasztal mellett dönteni. Azt a vállalkozásoknak a piacon kell előteremteniük” – fogalmazott Kalmár Ákos a közleményben.

A szervezet közleménye szerint a minimálbér meghatározásakor a gazdasági teljesítőképesség mellett a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzetét is mérlegelni kellett, a garantált bérminimum esetében ugyanakkor nagyobb súllyal érvényesültek a vállalkozások teherbírásából és a munkaerőpiaci viszonyokból következő szempontok.

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: jelen körülmények között jó megállapodás született, a kompromisszumkeresés segítette az egyezség megtalálását. 

Az ülésen aláírt szándéknyilatkozatban szerepel az is, hogy középtávú bérfelzárkóztatási stratégiát dolgoznak – tette hozzá a MASZSZ elnöke.

Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek elnöke a VKF ülésen elért eredményeket úgy kommentálta az MTI-nek küldött közleményben, hogy a bruttó minimálbért illetően nem, de a nettó minimálbért tekintve sikerült teljesíteni azt az elvárást, hogy Magyarország eleget tegyen a ratifikált minimálbér-irányelvnek. 

A cél természetesen megmarad, szeretnék, ha a bruttó értékre is igaz lenne, hogy a minimálbér elérje rendszeres átlagkereset 50 százalékát, de megértik a gazdaság és a munkáltatók aggályait, és engedtek a hároméves megállapodás által meghatározott értékekből.

Hatvani Jácint kiemelte, hogy a garantált bérminimum emelésének mértékét is sikerült a munkáltatói ajánlatnál magasabb mértékűre módosítani. 

A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozókra érvényes béremelkedés és a minimálbér közötti nagy különbség hosszú távon összecsúsztatná a kétféle bérminimumot, ezért a munkavállalói oldal szerette volna, ha a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség arányaiban 2027-ban is megmaradjon. 

Itt kompromisszumos megállapodás született, amely a munkavállalói oldal álláspontja szerint vállalható – tette hozzá.

MTI

Google Hírek

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!

Továbbiak Gazdaság kategóriában

Legfrissebbek

Szavazás

Ön támogatna egy előrehozott önkormányzati választást?

Betöltés ... Betöltés ...
adatforrás:

Legtöbbet olvasott

#hashtag-ek

Miniszterelnoki kabinetiroda
FEL