A mai vidám, verses hangulatban egy súlyos betegségre is emlékeznünk kell. Ma, április 11-én tartják a Parkinson-betegek világnapját. 1997. óta minden évben, James Parkinson angol orvos születésnapján emlékezünk a betegségre.
James Parkinson ideggyógyász írta le először ezt a betegséget, ezért is kötjük az ő nevéhez és születésnapjához. Különbséget teszünk Parkinson-szindróma és Parkinson-kór között. A szindróma jellegű megbetegedésnek van bizonyítható oka. Például egy agyvérzés, az agyi infarktus, az agyvelőgyulladás, vagy a különböző anyagcsere-betegségek vezethetnek hozzá. Parkinson-szindróma bármilyen életkorban előfordulhat, a Parkinson-kór viszont zömében idős embereket érint.
A Parkinson-kór a második leggyakoribb idegrendszeri betegség a világon, a korai tüneteit viszonylag nehéz fölismerni. Remegő kéz, lelassult, amolyan csoszogó mozgás, egyensúlyzavar és halk beszéd jellemzi. Kialakulásának pontos okát nem ismerjük. Az agy egy bizonyos részére fészkeli be magát, hatására a dopamin nevű molekulák károsodnak, vagy teljesen el is pusztulnak.
A dopamin egy hírvivő anyag, ami az idegsejtek között, ingerületátvivő vegyületként van jelen. Ez felel például a mozgáskoordinációért is. Ha károsodik, vagy pusztulásnak indul, akkor jön a már említett egyensúlyzavar, kézremegés… A kór elsődleges tünetei főleg a mozgásban jelennek meg. Lelassult mozgás, remegés, merevség, instabilitás.
Másodlagos tünetei elég széles skálán mozognak, ide tartozik az értelmi hanyatlás, nyelési nehézségek, szorongás és depresszió, görcsös írás és halk, nehézkes beszéd. A betegségben szenvedők kezdetben önellátóak, majd fokozatosan egyre inkább felügyeletre szorulnak. Fizikoterápiával, sok türelemmel és empátiával jelentősen könnyíthetünk a Parkinson-kóros személy életén. Persze ezek mellett gyógyszeres kezelés is szükséges, ez talán a legfontosabb eleme a kór elleni harcnak. Például így pótolható a dopamin is.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
