A Pünkösd az egyik mozgó ünnepünk, szorosan kapcsolódik a Húsvéthoz, és nem csak a zárva tartó boltokról szól. A Húsvéthoz kötődik, jó-jó, de mit is takar pontosan?
Húsvét után negyven nappal Krisztus Mennybe ment, rá tíz napra pedig leköszönt a Szentlélek. Ez a Szentlélek kiáradása, Jézus szeretetének apostolaira szállása, lángnyelvecskék formájában. Ezután ők nyelveken kezdtek el beszélni, s az emberek hirtelen megértették őket, és megtértek. A Pünkösd egyik mozgó ünnepünk, számos népszokás kapcsolódik hozzá, király- és királynőválasztás. Tavasz, termékenység. Mindezek emellett termésjósló, időjárásjósló ünnep is, azt tartják, ha Pünkösd napján esik, akkor meszeltek a vetésnek.
Mozgó ünnep, hiszen a Húsvét is az: függ a Nap járásától, a Hold fázisától és a niceai zsinat is ad némi útmutatást. Ezen a zsinaton sikeredett pontot tenni egy századokon át tartó vitára, amely arról folyt, mikor is tartsunk Húsvétot. Húsvét napjaként megállapították az egységes vasárnapi ünneplést, valamint, hogy Húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapon legyen.
Húsvét után negyven nappal Krisztus urunk mennybemenetele, tíz nappal később a Szentlélek kiáradása történt. Ezt meg ugye megállapítottuk Pünkösdként. Ehhez az ünnephez megannyi népszokás kapcsolódik, jellemzően a nász és a termékenység kapcsolódik hozzá – hiszen tavasz van. A rómaiaknál Flóra istennőt ünnepelték májusban, aki pedig a növények és virágok istennője volt – ma is fontos szerepet kapnak ebben az időszakban a virágok, mint például a pünkösdi rózsa.
A Pünkösdikirály-választás a legények elfoglaltsága volt, ügyességi játékok keretében döntötték el, ki viselje a címet. A versenyt lovasversenyek, küzdelmek, és más ügyességi játékok alkották, a megválasztott legény pedig sokszor akár egy évig is „uralkodott”. Parancsolt a többi fiatalembernek, ingyen ihatott az ivóban, egyszóval: megérte.
Pünkösdi királynéjárással is találkozhatunk több helyen, ilyenkor négy, vagy több nagyobb lány körbeviszi a faluban a legkisebbet, legszebbet. Eközben énekelnek, mindenféle jókívánságokat ismételgetnek, kvázi megáldják a leányt, még termékenységvarázsló mondókákat is mondtak a fejére. Ez gyakran egyfajta adománygyűjtő körút is volt, hiszen a kislányok a házak udvarában ajándékként almát, diót, pár fillért kaptak.
Mivel szerves alkotóelemei az ünnepnek, az ünnepi időszaknak a virágok, növények, így gyakori volt, hogy a házak kerítésére, ablakába virágot, zöldellő gallyat tűztek. Emellett ott vannak a hiedelmek is, hiszen aki Pünkösd havában születik, az szerencsés lesz, ha hajnalban merített kútvízben mosakszunk, egész évben elkerülnek a betegségek. A teheneket megcsapdosták nyírfaággal, hogy szépen tejeljenek, a gabonaföldre égett kenyérhéj hamuját szórták.
Akadtak ünnepi ételek is, bárány, birka, marha, szárnyas – tehát húsféle, illetve mágikus tojásrántotta is került az asztalra, hiszen a tojás az egyik legtermékenyebb szimbólumunk. Az most mindegy, hogy tyúkunk, vagy tojásunk volt-e előbb. De tényleg. Kötelező jelleggel járt a kalács e napon, és az ünnep egyik jellemző virága, a bodza is előkerül, hiszen ha szörpöt, teát készítünk belőle, akkor megint csak nem leszünk betegek.
Úgyhogy, a péntek 13-án már túl vagyunk, most rántottára és virágokra fel, imádkozzunk, hogy ne essen, már csak azért se, mert ez egy hosszú hétvége, és éljenek a szabadtéri programok, menjetek le a Völgybe, vagy a Kazamatába, de rántottát, azt tényleg egyetek.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
