Március 15-e alkalmából a Gárdonyi Géza Színházban Városi Díszünnepséget szerveztek, ahol Takaró Mihály, történész mondott ünnepi beszédet, majd „Készülj, Hazám!” címmel irodalmi műsort láthattak a megjelentek. A program a Petőfi szobor koszorúzásával zárult.
Március 15-én délelőtt megtelt a Gárdonyi Géza Színház, ugyanis nemzeti ünnepünk alkalmából Városi Díszünnepségen emlékeztek meg a forradalom hőseiről. A műsort Takaró Mihály, történész beszéde indította. – A legtisztább szent és leginkább elismert társadalmi, nemzeti erőfeszítésünk, az 1848. március 15-én kezdődött forradalom ünneplésére gyűltünk össze. Talán az egyetlen magyar ünnep ez, amelyet mindenki elismer ebben a honban, talán az egyetlen konszenzusos ünnep a március 15-e. Miért van az, hogy olyan sokfajta következtetést lehet levonni e nagy nap eseményeiből? Azért, mert a forradalmak mindig üzennek – kezdte beszédét Takaró Mihály.
Föltette a kérdést: Mit üzenhet egy forradalom béke idején? – Az első üzenete így szól: rendületlenül. A reformkor nagyjai mind ezt üzenik. A forradalom második üzenete: nincs valódi szabadság önrendelkezés nélkül. Mi magyarok a szabadság népe vagyunk, mindig is azok voltunk. A hangsúly a valódi szabadságon van. Nincs hamisabb annál, mint amikor valaki hamisan gondolja szabadnak magát. Ma Európában 100 milliók élnek e hamis álszabadság pocsolyadagonyájában – folytatta.
Hozzátette, 1848 márciusa figyelmeztetés is. – Mindig újrateremtődnek azok a helyzetek, amelyek magyarságunkat veszélyeztetik. Minden magyar forradalom szabadságharcba torkollott. 1848. március 15-e szent és tiszta, vértelen forradalom, de eljött a szeptember, amikor a szabadságért újra a vérünket kellett oltani. Minden forradalmunk és szabadságharcunk elbukott, de ez tévedés. Igaz, katonailag elbukott a harc, de társadalmilag, politikailag minden forradalmunk győztes erőfeszítés volt. Mert 1848 után az ország már nem volt ugyanaz, megtörtént a jobbágyfelszabadítás, megindult a magyar polgári átalakulás és a nemzet identitásában összeforrt – mondta.
Beszédét azzal zárta, hogy ma ünnep van, ami megállásra, gondolkodásra és számvetésre késztet. – Ne feledjük, a múltbeli nagyjaink által kimondott igazságok ma is érvényesek. Eleink hősi halált haltak a szabadságért, ma béke van, ezért nekünk elég, ha hősi életet élünk a szabadságért. Ezt üzeni most a forradalom a békének – zárta mondanivalóját Takaró Mihály.
Ezek után „Készülj, Hazám!” címmel irodalmi műsort láthatott a publikum. A színvonalas előadásban közreműködött Babócsai Réka, Radvánszki Szabolcs, Nagy András, Koncsos Emese, Gulyás Buda, a GG Tánc Eger. A műsort Fehér István szerkesztette.
A Városi Díszünnepség a Petőfi téren zárult, ahol megkoszorúzták a Petőfi szobrot, valamint elhangzott a szónoki beszédíró pályázat győztese, Klauzmann Nóra, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnázium diákjának megemlékezése is.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!





































