Talán még az ötletgazdák sem gondolták annak idején, hogy a Feszt!Eger, valamint a hozzá kapcsolódó Music Hungary könnyűzene-ipari konferencia milyen kitűnő városimázst jelent majd, hiszen esztendőről esztendőre a hevesi megyeszékhelyre irányítja az ország figyelmét.
Így történt ez az idén is, amikor immár negyedik alkalommal adtak egymásnak randevút a hazai zenei és kulturális élet meghatározó szereplői, közismert alakjai a Bolyki-völgyben, hogy az eseményen résztvevő kormányzati szereplőkkel közösen vitassák meg a zeneipart leginkább foglalkoztató kérdéseket.
Fotó: Nemes Róbert
Ahogy azt már megszokhattuk, ezúttal is sok-sok aktuális és izgalmas téma került terítékre. Így szó esett többek között arról, mennyire fontos lenne, hogy – akárcsak a skandináv országokban – hazánkban is a közoktatás részévé váljon a könnyűzene tanítása, ami által a diákok megismerkedhetnének a különféle zenei stílusokkal, így például a rockkal vagy a poppal. De megtudhattuk azt is, zenének kell-e tekintenünk az elektronikus zenét, illetve, hogy tényleg van-e valami különleges a pécsi levegőben, hiszen Baranya „fővárosa” egymás után termeli ki a jobbnál jobb, sikeresebbnél sikeresebb zenészeket és zenekarokat. Hallhattunk továbbá a Magyar Zene Háza projektről, sőt, arról is, vajon mi mindent kell tenniük a zenei karrierjüket éppen csak elkezdőknek annak érdekében, hogy fejlődjenek, és persze, hogy egyszer majd ők is népszerű, befutott sztárok lehessenek.
Amiként azt várni is lehetett, nagyon érdekes volt az a beszélgetés, ahol Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója és Andy Vajna, a hazai filmipar megújításáért felelős kormánybiztos mondták el, szerintük mit is kellene tenni annak érdekében, hogy a magyar zene olyan nemzetközi sikereket érjen el, mint a filmipar. Nos, Havas Ágnes szerint egy-egy film karrierje szempontjából döntő fontosságú – már persze, túl azon, hogy kiváló munkáról legyen szó – a különféle fesztiválokon való részvétel, valamint az eredményes lobbizás. Mindez nem kis pénzbe kerül. Az Oscar-díjas Saul fiát például 100 millió forinttal támogatta a filmalap, de megérte, hiszen az alkotást mostanáig száztíz ország vásárolta meg. Az elmúlt három évben egyébként a Saul fia nélkül is 283 millió forintot hozott a magyar produkciók forgalmazása, ami nem rossz eredmény. – Ha egy filmnek van szíve, és van humora, akkor nyert ügye van – summázta véleményét a vezérigazgató.
Andy Vajna egy tréfás megjegyzéssel indított, köszönve a helyi borászoknak, hogy Cannes-ban az ítészek szimpátiáját a jó egri borok révén (is) sikerült elnyerni. A kormánybiztos szerint nagyon sokat változtattak a magyar filmek támogatása terén az elmúlt időszakban. Ma már a készülő műveket az első pillanatoktól a legutolsókig nyomon követik, menedzselik, és – ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor is némelyek szinte automatikusan kapták a támogatást – csakis a tényleg tehetséges rendezőket segítik. Andy Vajna a jelenlévők figyelmébe ajánlotta, hogy a filmzene például az a terület, ahol akár igen jelentős nemzetközi sikereket is el lehetne érni. Különösen, mert a muzsika internacionális, azaz nincsenek olyan nehézségek, mint a mozinál, ahol a magyar nyelv elszigeteltsége igencsak megnehezíti a külhoni piacon való mozgást. Arról már nem is beszélve, hogy filmzene költségei eltörpülnek azok mellett az összegek mellett, amikbe egy-egy nagyjátékfilm kerül.
Szintén izgalmas, ám nem túl vidám témája volt annak a találkozónak, amelyen a rendezvényekre járó emberek biztonságát vigyázó szervezetek képviselői vettek részt, köztük Hajdú János, a Terrorelhárító Központ főigazgatója, valamint Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya. Miután a beszélgetés nem volt sajtónyilvános, így az ott elhangzottakról csupán annyit: a közelmúltban Európában végrehajtott terrorcselekmények nyomán a belügyi szerveknek, a biztonsági cégeknek és a rendőrségnek is egy seregnyi dolgot kellett átértékelni és megváltoztatni. Hiszen ki gondolta volna például a párizsi merényletsorozat előtt, hogy eljön az idő, amikor egy koncerthelyszín is célpont lesz? Mindenesetre a jelenlévő szakemberek úgy vélték, hogy bár száz százalékos biztonság nem létezik, a magyar szervezetek felkészültek az új kihívásokra is.
A konferencia második napján a Cseh Tamás Program első két évének tapasztalatairól, a kormányzat és a könnyűzene kapcsolatáról hallhatnak a résztvevők, akik talán arra a – költőinek tűnő – kérdésre is választ kapnak majd, hogy zenei területen is lesznek-e egyszer világsztárjaink.
Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!
Betöltés ...
